Október elsejével elkezdődött a népszámlálás, hazánk legnagyobb, a lakosság legfontosabb társadalmi jellemzőit feltáró adatgyűjtése. A népszámlálás jelenleg az online kitöltési szakaszban tart, a részvételnek ez a kényelmes, rugalmas lehetősége október 16-ig áll a lakosság rendelkezésére. Az ehhez szükséges belépési kód a lakcímekre érkezett felkérő levélben található, ami emellett számos, a népszámlálással és az önálló, online kitöltéssel kapcsolatos hasznos információt is tartalmaz.

Az internetes kitöltési időszakot követően, október 17. és november 20. között már csak számlálóbiztosok segítségével lehet megválaszolni a kérdéseket. Azonban minél többen töltik ki önállóan, online a kérdőívet, a számlálóbiztosoknak már annál kevesebb háztartást kell személyesen felkeresni, amivel rengeteg idő és energia takarítható meg.

Az idei cenzus tervezésekor fontos szempont volt a környezettudatosság.

Ez az első olyan népszámlálás, amelynek végrehajtása teljesen elektronikusan történik, így a számlálóbiztosok sem papír nyomtatványokon, hanem tableten rögzítik majd a kapott válaszokat. A jelenlegit megelőző, 2011-es népszámlálás alkalmával már volt lehetőség az online kitöltésre, akkor a népesség ötöde élt ezzel a lehetőséggel, azonban a számlálóbiztosok segítségével megválaszolt kérdőívek mennyisége még így is mintegy 116 tonna papírt tett ki. Ezt a mostani népszámlálás alkalmával megspórolja a Központi Statisztikai Hivatal, ezzel is védve a környezetet.

Gödöllő, 2022. október 1.Egy nő kitölti a népszámlálás online kérdőívét Gödöllőn 2022. október 1-jén. Ezen a napon megkezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív.MTI/Kovács Anikó Gödöllő, 2022. október 1.
Egy nő kitölti a népszámlálás online kérdőívét Gödöllőn 2022. október 1-jén. Ezen a napon megkezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező, a kérdőíveket október 16-áig interneten lehet kitölteni, majd számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online kérdőív.
MTI/Kovács Anikó
Fotó: Kovács Anikó / MTI

Az elektronikus kitöltés adatvédelmi szempontból is biztonságosabb, mint a korábbi papíralapú kérdőíveké, ugyanis akár az önálló kitöltést, akár a számlálóbiztosok által történt lekérdezést követően, a lezárt kérdőívek adatai rögtön a KSH-nak egy erre a célra létrehozott, fokozott biztonságú szerverére kerülnek, ahol a KSH az azonosítókat az adatoktól leválasztva, elkülönítetten kezeli. Fontos tudni, hogy a statisztikai hivatal minden adatot bizalmasan kezel, az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában lehet felhasználni és nyilvánosságra hozni, vagyis azok alapján az egyes címek és az ott élő személyek nem azonosíthatók. 

Az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan a lakásban laknak. A kérdések jelentős része a nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében uniós rendeletben meghatározott, de szerepelnek a hazai adatigényeket tükröző kérdések is. Ez alkalommal olyan, napjainkban különösen aktuális kérdések is bekerültek a népszámlálás témakörei közé, amelyek a népesség digitális jártasságát, illetve az otthonok energetikai jellemzőit mérik fel. 

A főbb témakörök az elmúlt másfél évszázadban nem sokat változtak, az alapvető demográfiai jellemzőkön túl a foglalkoztatásra és az oktatásra vonatkozó kérdésekből áll ma is a személyi kérdőív zöme.

Érdekesség, hogy az 1869–70-es és az 1880-as népszámlálás a lakásokon túl még a háziállatok összeírására is kiterjedt, ezt követően a mezőgazdasági cenzusok különváltak a népszámlálásoktól. Az egyes témakörökön belül azonban a társadalom alakulásával párhuzamosan sokat változott az adatgyűjtés mélysége. Az iskolázottságra vonatkozó kérdések középpontjában például sokáig az írni-olvasni tudás állt, majd ez fokozatosan kiegészült az iskolai végzettség és a képzettség részletezésével, az 1970-es népszámlálástól kezdve pedig az írni-olvasni tudásról már nem is gyűjt adatot a népszámlálás.

Várhatóan sokan választják az önálló internetes kitöltés lehetőségét, azonban a népszámlálás sikere most is nagyban függ a számlálóbiztosok munkájától, felkészültségétől, kommunikációjától. Az ő munkájuk a népszámlálások kezdeteitől fogva döntő fontosságú. Érdekesség, hogy a számlálóbiztosok az 1900-as népszámlálás végrehajtása során kaptak először díjazást a munkájukért, és 1920-tól kezdve lehettek nők is közöttük.

A népszámlálás során gyűjtött információk elengedhetetlenül szükségesek a döntéshozók és a társadalmi kérdésekkel foglalkozó elemzők számára,

de kiemelten fontos, hogy ne csak a statisztikusok és az adatok közvetlen felhasználói, hanem az adatszolgáltatók is lássák ennek a teljes körű adatfelvételnek a fontosságát, hasznosságát. Ezt tükrözi a jelenlegi népszámlálás mottója is: Feleljünk, egymásért!