A legpusztítóbb klímakatasztrófákért nem kell túlságosan távolra tekintetünk a történelemben. Az elmúlt néhány hónapban soha nem tapasztalt hőhullámmal, a meteorológiai mérések kezdete óta mért legnagyobb forrósággal, majd óriási árvizekkel kellett szembenéznie Európa számos régiójának. Magyarországon szintén sohasem mért még olyan forró nyarat az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint az idei, és rekordot döntött az aszály is: a Tiszántúlon és a Dél-Alföld néhány helyén a mostani volt a 20. század eleje óta a legszárazabb év.
Miközben tudjuk, hogy az emberiség számára tartós kihívást jelentő klímaválság kezeléséhez elengedhetetlen feladat az energiarendszerek átalakítása, ezzel párhuzamosan az európai kormányok és vállalatok egy másik próbatétellel is szembesülnek: újra kell gondolniuk energiaellátásuk diverzifikációját és energiafüggetlenségüket is. Mindannyian egyetérthetünk abban, hogy eljött a cselekvés ideje. Cselekednünk kell, méghozzá felelősen, együttműködve és fókuszálva. A COP27 konferencián egyetlen megbeszélés sem kerülheti ki azt a kihívást, amelyet az energiaátmenet szükségessége és a borzasztóan nehéz geopolitikai helyzet együttese jelent, különösen Európában.
Az ENSZ Környezetvédelmi programja szerint az épületekhez, ingatlanokhoz köthető a globális energiafelhasználás 40, a vízfelhasználás 25, a nyersanyag-felhasználás 40 és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százaléka. Ha energiahatékonyságról van szó, Magyarországon szintén az épületek kapcsán beszélhetünk az egyik legnagyobb megtakarítási potenciálról.
Az országos primerenergia-felhasználás körülbelül 40 százaléka köthető az épületek energiafogyasztásához, hazánk energiaintenzitása 2018-ban az EU28 átlagának 1,8-szerese volt az Eurostat adatai szerint.
Az is nyilvánvalónak tűnik, hogy a szervezetek, vállalatok fenntarthatósági tervei csak akkor lehetnek hatékonyak, ha kiterjednek mind az energiahatékonyság növelésére, mind az energiafogyasztás következtében fellépő kibocsátások csökkentésére, ez a kettős cél pedig új technológiák kifejlesztésére irányuló beruházásokat tesz szükségessé.
Azonban ez a kihívás lehetőségeket is tartogat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a vállalatok, amelyek létesítményeikben növelték az energiahatékonyságot, csökkentették a károsanyag-kibocsátást és mérsékelték a környezeti kockázatot, azt is elérték, hogy megnőtt az eszközeik életciklusának a hossza, és számottevően fokozták a termelékenységüket. Ugyanakkor még így is csak a felszínét kapargatjuk az elérhető óriási változásoknak.
Egy vállalat energia- és karbonlábnyomának megértése összetett feladat.
Számos forrásból rengeteg adatot kell összesíteni és elemezni, több épületre kiterjedően. A fenntarthatósági adatok széles skálájának begyűjtéséhez a vállalatoknak kifinomultabb technológiára van szükségük. Ennek érdekében számos vállalattal dolgozunk együtt, hogy hatékonyabbá tegyük ingatlan- és létesítménygazdálkodásukat, és ezen keresztül csökkenteni tudják a költségeiket és szén-dioxid-kibocsátásukat. Az üzleti szereplőknek fenntartható stratégia kialakítására kell törekedniük, olyan területeket is lefedve, mint az ESG (környezetvédelmi, szociális és vezetési szempontok a befektetésekben), az éghajlattal és időjárással kapcsolatos információk, az intelligens infrastruktúrák, a „zöld-IT”-megoldások, az ellátási láncok és így tovább.
A gépi tanulás megvizsgálja, összesíti és értelmezi az adatokat, és ami a legfontosabb, olyan módon mutatja be a vállalatok vezetőinek az így kapott információt, hogy megalapozott és intelligens döntést tudjanak hozni. Hasonlóképpen, a mesterséges intelligencia (MI) és a blokklánc-technológia a készletállomány átláthatóságának biztosításával hozzájárul a termékpazarlás csökkentéséhez, lehetővé teszi a hatékonyabb rendelési folyamatok kialakítását, és hozzájárulhat a vállalat karbonlábnyomának csökkentéséhez. Megoldásaink intelligens munkafolyamatokkal és automatizálással segítettek sok vállalatnak átláthatóbb, nyomon követhetőbb és kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó ellátási láncot kialakítani.
Mindemellett azt is el kell ismernünk, hogy a „technológia” is hatással van a környezetre. A számítógépek, adatközpontok és hálózatok a világ elektromosáram-termelésének körülbelül 10 százalékát fogyasztják el. Éppen ezért is fordítunk nagy erőket a megújuló energiaforrások nagyobb felhasználására az IBM Cloud adatközpontjainak üzemeltetésében. Célunk, hogy adatközpontjaink energiaigényét 2025-re 75 százalékban, 2030-ra pedig 90 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezzük világszerte. A 2022. júniusi állapot alapján jó úton haladunk ennek a célnak az elérésében.
Az energiafogyasztás csökkentése érdekében a vállalkozásoknak figyelmet kell fordítaniuk adatközpontjaik energiahatékonyságának javítására, és korszerűsíteniük kell IT-infrastruktúrájukat is.
Jó hír, hogy a technológiához kapcsolódó energiafogyasztás csökkentése egyértelmű költségmegtakarítást eredményez majd.
A jó szándék és az ambíció már nem elég – tenni is kell. Az elvárások a szabályozó hatóságok, a fogyasztók és az igazgatóságok részéről is egyre szigorúbbak, a vállalatoknak érdemi és gyors eredményeket kell felmutatniuk környezetvédelmi célkitűzéseik elérésében. Azok a szervezetek fognak kiemelkedni, amelyek képesek lesznek beépíteni mindennapi működésükbe az ESG-szempontokat, és érdemben csökkenteni energiafogyasztásukat. A technológia lehet az a katalizátor, amelynek révén sikeres és fenntartható vállalatokká válhatnak. Ha ez így lesz, talán lesz esély újra egyensúlyi állapotba hozni éghajlatunkat a következő generációk számára.
