Sok más országhoz hasonlóan az utóbbi évben hazánk is évtizedek óta nem tapasztalt energetikai problémákkal szembesült. Az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság, az unió által bevezetett szankciók, valamint az arra adott orosz válaszok árfelhajtó hatása, továbbá az ellátásbiztonsági problémák évtizedes megszokások megdöntésére ösztönzik az országokat világszerte.
Az egyes országok földrajzi fekvése, természeti adottságai és gazdasági szerkezete egyaránt tükröződik az energiapaletta összetételében. Ezen belül a jelenlegi helyzetben kulcskérdés az energiaimport-függőség mértéke, hiszen a nagyobb kitettségű országokban az importforrások drágulása, illetve elapadása súlyos nehézségeket okozhat. Az unióban a kitettség 2021-ben – a három legkisebb területű tagállam, Málta, Ciprus és Luxemburg 90 százalék, vagy afeletti aránya után – Írországban volt a legnagyobb (77 százalék) és Észtországban a legkisebb (1,4 százalék).
Hazánkban az uniós tagállamok többségéhez hasonlóan a földgáz és a kőolaj együttesen adja a rendelkezésre álló energiaforrások több mint felét, importfüggőségünk alapján pedig a középmezőnyben foglalunk helyet.
2021-ben az energiafelhasználásunk 54 százalékát elégítettük ki importból,
ami a földgáz és a kőolajtermékek tekintetében ennél lényegesen több volt, ugyanakkor az unión belül mindkét nyersanyag szempontjából hazánk a relatíve kisebb kitettségű országok közé sorolható.
A járvány utáni gazdasági nyitás következtében az energiapiacon is jelentkező élénkülő kereslet, a szén-dioxid kvóták áremelkedése, illetve az orosz szállítással kapcsolatban fennálló nyugtalanság már 2021-ben is jelentősen, éves átlagban valamivel több, mint a kétszeresére emelte hazánkban az energiahordozók importjáért fizetendő árakat az előző évihez képest. Ezt követően 2022-ben, az orosz–ukrán háború folytán fellángoló beszerzési bizonytalanság eredményeként még jelentősebben, 2,6-szeresükre nőttek az árak az egy évvel korábbi magas bázishoz képest is. Mindezek következtében az energiaipar hazai értékesítési árai már 2021-ben számottevően, 27 százalékkal nőttek, 2022-ben pedig még tovább, az előző évinek majdnem kétszeresére emelkedtek.
A hatósági árszabályozásnak köszönhetően 2021-ben ez a növekedés még nem érződött az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés fogyasztói árában, azonban 2022 szeptemberétől, az előbbi két kategória esetén már a fogyasztói árakban is megjelent az átlagosnál magasabb fogyasztású háztartások esetében.
A meglóduló energiaárak 2022 második felében már alapvetően befolyásolták a gazdasági folyamatokat.
Az ellátási gondok enyhítését számos intézkedés támogatta, mint például a gázkészletek feltöltése, az energiahordozók beszerzésének diverzifikációja, a zöldenergia ösztönzése, vagy az energiatakarékossági intézkedések bevezetése.
Az energiafogyasztás csökkentése a háztartások költségeinek mérséklése mellett mind fenntarthatósági, mind energiagazdálkodási szempontból fontos cél. A hatékony, tudatos, takarékos energiafelhasználás többek között jobb hőszigeteléssel, takarékosabb gépekkel és eszközökkel, illetve a fogyasztási minták megváltoztatásával érhető el. Az elmúlt tél fűtési időszakát tekintve jelentősen csökkent mind a lakosság, mind a gazdasági szereplők földgázfelhasználása hazánkban, amihez a fogyasztói tudatosság emelkedése mellett az enyhe időjárás, illetve a közigazgatási szünet is hozzájárult. A megváltozott körülményekhez történt alkalmazkodást jelzi, hogy 2022 közepétől éves bázison a villamosenergia-fogyasztás tendenciája is csökkenő.
Energiaszuverenitásunk növeléséhez a hatékony és takarékos energiagazdálkodás nyilvánvalóan csak bizonyos keretek között járulhat hozzá, így a jövőben szükségessé válik a rendelkezésre álló energiaforrások átstrukturálása is.
A nukleáris energia arányának tervezett növelésével jelentősen csökkenthető a felhasznált földgáz mennyisége – 2021-ben villamosenergia termelésünk több mint negyede épült földgázra –, illetve további potenciál rejlik a megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermelés bővítésében. A hazai energiatermelésben már most is jelentős súlyt képviselő zéróemissziós energia arányának további növelését számos beruházási program támogatja – ezen belül az utóbbi években a felhasználása nőtt a legdinamikusabban –, ami a fenntartható fejlődés egyik fő céljaként bolygónk jövője szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír.
