Új szintre kellene lépniük az ESG-jelentéseknek
Európa szerte 50 ezer vállalatot érint az európai fenntarthatósági jelentéstételi szabvány (ESRS), amelynek utolsó tervezeteit 2022 novemberében tette közzé a bizottság, a végleges szabványok megjelenése 2023 augusztusában várható. Az ESRS-ek megjelenése sokkal összetettebbé és szigorúbbá teszi a nem pénzügyi jelentéseket, mint a jelenlegi irányelv (NFRD). Magyarországon is várhatóan több mint ezer céget érint közvetlenül vagy anyavállalatán keresztül az előírás.
A CSRD megértése és az ahhoz való alkalmazkodás azért fontos, mert hatálybalépésével egyértelmű ESG-ambíciók, -stratégiák, -politikák és -intézkedések, valamint a több mint száz mérőszám és célkitűzés közzététele lesz kötelező, amivel a jelentéstételi követelmények mennyisége és terjedelme a többszörösére nő. Ezzel azok a vállalatok is megküzdenek majd, amelyek korábban jól teljesítettek a fenntarthatósági jelentéstétel során, ugyanis most szembesülhetnek azzal, hogy az eddigi közzétételi gyakorlatuk nem felel meg az új követelményeknek.
A CSRD alapján a vállalatoknak csoportszintű jelentést kell tenniük olyan környezeti kérdésekről, mint a szennyezés, a víz- és tengeri erőforrások, a biológiai sokféleség, az erőforrás-felhasználás és a körforgásos gazdaság – amennyiben a saját felmérésük alapján ezek lényegesek a vállalat tevékenysége szempontjából. A jelentéseknek ezenfelül a teljes értékláncra ki kell terjedniük, a közvetlen és közvetett beszállítóktól a vevőkig és a felhasználókig.
A CSRD konkrétabb jelentéstételi követelményeket ír elő a vállalkozások társadalmi aspektusaira, beleértve a saját munkaerőt, az értékláncban dolgozókat, az érintett közösségeket, a fogyasztókat és a végfelhasználókat. És ha mindez nem lenne elég, a vállalatirányítási pillérben a vállalatok kötelesek több információt közzétenni az üzleti magatartási gyakorlataikról és antikorrupciós intézkedéseikről. Kevés szervezet van felkészülve arra, hogy ezeket a további követelményeket az egész vállalatra kiterjedően kezelje és nyomon kövesse.
A KPMG több mint 200 globális vállalatnál mérte fel, hogy mennyire állnak készen az ESRS-közzétételi követelményeire. Az eredmények azt mutatják, hogy
a legtöbb vállalat a CSRD-felkészülés korai szakaszában van, és még sok munka áll előttük, ha teljes mértékben készen akarnak állni az első jelentéstételi határidőre, amely egyesek számára már a 2024-es pénzügyi év.
Az eredmény alapján a piros zónába (ahol az ESRS közzétételi követelményei többnyire nem teljesülnek) többnyire az irányítási és stratégiakérdéskör került, a kettős materialitás (Double Materiality), azaz a lényeges hatások, kockázatok és lehetőségek azonosítása.
Ami az ESG három pillérét illeti, ugyancsak a piros zónába esik mind az 5 környezeti sztenderd szerinti közzétételek minősége, illetve rendelkezésre állása, ami elég rossz képet fest a felkészülésről. A részletesebb vizsgálat azt mutatja, hogy sok vállalat részben közzéteszi azokat az információit, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésével, a stratégia klímasemleges gazdaságra való átállással való összehangolásával, a megújuló és nem megújuló energiafogyasztással, valamint a teljes üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatosak. Néhányan – legalábbis bizonyos mértékig – nyilvánosságra hozzák az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos politikáikat, emellett néhány cég beszámol környezeti célokról, valamint a Scope 1, 2 és 3 kibocsátásokról is. Ahhoz képest, hogy az elmúlt években milyen nagy hangsúlyt kaptak az éghajlattal kapcsolatos témák, némiképp meglepő, hogy a piros minősítés szerint a legtöbb vállalat ezen a téren is messze elmarad jelentéstételi követelményektől.
A CSRD a szennyezéssel, a víz- és tengeri erőforrásokkal, a biológiai sokféleséggel és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos jelentéstétel teljesen új formáját vezeti be (az értéklánc felső és alsó szintjén egyaránt). A piros lámpák nagy száma figyelmeztet arra, hogy ezek a területek sürgős figyelmet igényelnek az új jelentéstételi határidők előtt – annak felmérésére, hogy lényegesek-e, és ha igen, akkor hogyan lehet megfelelni az új előírásoknak.
A mérőszámok és célok közzététele gyakran nem felel meg az adatok szükséges részletességi vagy kategorizálási szintjének.
Hasonló a helyzet a társadalmi kohéziót előmozdító (ESG S lába) jelentéstétel esetén is. Pozitívum, hogy az értékelt vállalatok az összes főbb szektorban részben beszámolnak a kockázatok és lehetőségek kezelésére irányuló munkaerő-politikájukról, és a legtöbb szervezet részben közzéteszi a munkaerőre gyakorolt lényeges hatásokkal kapcsolatos intézkedéseit. Amikor azonban az értékláncban dolgozókról, az érintett közösségekről, valamint termékek és szolgáltatások fogyasztóiról és felhasználóiról van szó, a vállalatok még nem, vagy nem megfelelően teszik közzé a CSRD által megkövetelt információkat a kockázatkezelésről, illetve nem konzisztensek a célok és azok mérőszámainak bemutatásában.
Az ESG harmadik lába az G, azaz a vállalatirányítás jobban kidomborodik a jelentésekben, ezért sárga besorolás alá esett a KPMG-felmérésben. Jól állnak a cégek a vállalati kultúra és az üzleti magatartás irányelveinek leírásában, de kevés vállalat számol be a korrupció és a megvesztegetés megelőzésére és észlelésére szolgáló rendszereiről, a megtörtént incidensekről, a jogi eljárásokról, a korrupciómegelőzési képzésről, valamint a beszállítói kapcsolatok kezeléséről. Sok esetben ez nem elég konkrét és társaságspecifikus, miközben az sem derül ki, hogy ezeket az intézkedéseket csoportszinten hajtják-e végre.
Összességében a CSRD-hez való alkalmazkodás során a munka nagy részét a nagyobb mennyiségű új adat gyűjtése és a meglévő fenntarthatósági adatok átalakítása jelenti majd, a megfelelő folyamatok és kontrollok kialakításával.
Fontos továbbá, hogy a vállalatok ezek minőségét összhangba hozzák a pénzügyi jelentéskészítéssel, mert ez alapozza meg nemcsak a rendeletnek való megfelelést, hanem a nem pénzügyi jelentés tanúsítására való felkészültséget is. Mindez viszont időbe telik, ezért nagyon fontos, hogy a kezdőlépés mielőbb megtörténjen, és elinduljanak a vállalatok a megvalósítás útján.
