Az energiaszükséglet alakulását számos tényező befolyásolja, többek között a gazdasági helyzet, az árak, a lakossági szokások, az időjárás és az alkalmazott technológiák energiahatékonysága. A közelmúltban a szokásosnál is nagyobb figyelmet kapott ez a terület az energiahordozók árának drasztikus növekedése és az ellátásbiztonság kérdése miatt, ami középpontba állította az energiaszuverenitás és az energiaportfólió diverzifikációjának kérdését. Ez jelentős átalakuláshoz vezet az energiaellátásban és -használatban.
Magyarországon a primer energiafelhasználás hőértékben kifejezve az ezredforduló óta évente 1000–1200 petajoule (PJ) között mozgott. 2022-ben 1091 PJ volt – a legalacsonyabb 2016 óta. Ebben szerepet játszhatott a takarékosság, a földgáz- és a villamosenergia-árakra vonatkozó hatósági árszabályozás módosítása miatti tudatosabb fogyasztás, valamint a szokásosnál enyhébb októberi és decemberi hónap is. 2023-ban tovább folytatódott a felhasznált energia mennyiségének csökkenése: az első nyolc hónapban összességében 13 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A 2015-től 2021-ig tartó időszakban az energiafogyasztás növekvő tendenciája éves összevetésben csak a koronavírus-járvány első évében, 2020-ban torpant meg a pandémia miatt mérséklődő termelés és közlekedés következtében. Kedvező, hogy a gazdaság energiahatékonysága, azaz az egységnyi előállításához szükséges felhasznált energia mennyisége alapvetően csökkenő tendenciát mutat az ezredforduló óta.
Az utóbbi néhány évben a felhasznált energia nagyjából kétharmadát szénhidrogénekből (kőolajból, földgázból, szénből) nyertük ki, a nukleáris energia részesedése 15-16 százalék, míg a megújuló erőforrások – mint például a biomassza, a nap-, a szél- vagy a vízenergia – részesedése növekszik, 2022-ben már 12 százalék volt.
Az energiamennyiség fennmaradó részét villamosenergia-import, illetve egyéb, nem megújuló erőforrások biztosítják. Hazánk – a földrajzi adottságokból kifolyólag – szerény kitermelhető készletekkel rendelkezik a legfontosabb hagyományos, nem megújuló energiahordozók többségéből, így a szénhidrogénekből is. A belföldi termelés csak az igények töredékét, 2022-ben mindössze 14 százalékát volt képes kielégíteni a két legfontosabb primer energiahordozónak számító kőolajból és földgázból, így ezekből jelentős importra szorulunk. Kedvezőbb a helyzet a fogyasztásban jóval kisebb (néhány százaléknyi) súlyt képviselő szén esetében – ebből a szükséglet több mint felét hazai termelésből fedezzük. A külföldi nyersanyagoknak való kitettség miatt fontos az ellátásbiztonság javítása, a források beszerzésének és használatának diverzifikálása. Ezt több intézkedés segíti, melyek ütemét felgyorsította az energiapiacon kialakult helyzet.
A megújuló energiaforrásokból – amelyek egy kevésbé szennyező, egyúttal fenntartható alternatívát kínálnak az előbbiekhez viszonyítva – elsősorban elektromos áramot állítanak elő. Hazánkban egyre nagyobb az így megtermelt villamosenergia mennyisége: 2022-ben 7610 gigawattóra volt, ami az áramtermelésünk 21 százalékát biztosította. A villamosenergia-termelésünkön belüli arányuk az utóbbi néhány évben jelentősen nőtt, 2014 és 2018 között még mindössze 10-12 százalék volt. Kiemelkedő a térhódítása, ami tavaly a megújuló erőforrásokból termelt mennyiség több mint hattizedét adta. Az áramtermelésben ugyanakkor továbbra is a paksi atomerőmű volt a meghatározó a 44 százalékos részesedésével, és bár a szénhidrogének jelentősége az ezredforduló óta számottevően csökkent, 2022-ben még mindig egyharmados súlyt képviseltek.
2022-ben Magyarország bruttó villamosenergia-felhasználása 2,5 százalékkal elmaradt az előző évitől. 2023 első nyolc hónapjában ennél nagyobb mértékben, összességében közel 8,5 százalékkal csökkent a fogyasztás az előző év azonos időszakához képest.
A végső energiafogyasztásban a három legjelentősebb fogyasztói szektor sorrendben a lakosság, a közlekedés és az ipar, melyek együttesen a fogyasztás több mint nyolctizedét adják. Utóbbi két csoport energiafelhasználása növekvő tendenciát mutat, az iparon belül pedig a vegyipar és az élelmiszeripar szükséglete a legnagyobb.
A lakosság energiafogyasztásának legnagyobb részét, több mint héttizedét a fűtés teszi ki (ezt a meleg víz használata, majd a világítás és az elektromos készülékek üzemeltetése, valamint a főzés követi). Így környezeti és anyagi szempontból egyaránt kiemelt fontosságú, hogy minél hatékonyabb fűtési rendszerek melegítsék otthonainkat, megfelelő hőszigeteléssel párosulva. A 2022. évi adatai szerint a vezetékes gáz a hazai lakások többségének fűtésében szerepet kap: 46 százalékukban kizárólag ezt használják, további 16 százalékukban pedig kiegészítik elektromos árammal vagy fával. Éppen ezért a vezetékes gáz árának meghatározott mennyiségig történő korlátozása a népesség jelentős hányadának enyhíti az anyagi terheit. A távfűtéses lakások aránya 15 százalék, kizárólag fával szintén ugyanennyit fűtenek. A lakások fennmaradó részében egyéb forrásokat, például elektromos áramot, PB-gázt, szenet vagy más anyagokat, illetve egyéb kombinációkat használnak.
Villamos energia előállítására, illetve ezen keresztül akár fűtésre, vízmelegítésre is szolgálnak az egyre elterjedtebb napelemek.
Telepítésük az elmúlt években lendületet kapott, részben az állami támogatásoknak köszönhetően. A tavalyi népszámlálás adatai szerint 2022 végén a magyarországi lakások 3,9 százaléka, összesen 179 ezer lakás rendelkezett ilyen berendezéssel, és további több mint 40 ezer lakásban folyamatban van a telepítése. A 2010 után épült lakások esetében ez az arány jóval magasabb, 16,4 százalék. A legalább 100 négyzetméteres lakások 8,6 százalékán, a 2010 után épült ekkora alapterületűek 25,5 százalékán találhatók meg. 2023. június végére összességében már 213 ezer háztartási méretű napelemes kiserőmű kapott hálózati engedélyt, ami a háztartások mellett az egyéb üzemeltetők (például közintézmények, gazdasági szervezetek) számát is magában foglalja. A napelemek egyre népszerűbbé válását mutatja, hogy hazánkban az utóbbi években összességében exponenciálisan nő a háztartási méretű, nem engedélyköteles napelemes rendszerek beépített teljesítőképessége. A kevésbé elterjedt, környezetbarát hőenergiahasznosító technológiák közül – a 2022. évi népszámlálás adatai szerint – a napkollektorral rendelkező lakások száma 30 ezer volt, míg a hőszivattyús fűtőberendezéssel ellátottaké 76 ezer.
Energiabiztonságunk javítása, valamint energiafüggőségünk és a környezetterhelés csökkentése szempontjából meghatározó jelentőségű a megújuló energiaforrások használata. Lakossági oldalról tekintve, a támogatások révén tovább növelhető a zéróemissziós energia és a modern fűtési, áramtermelési megoldások alkalmazásának népszerűsége, míg országos szinten mindez – többek között a villamosenergia-rendszer biztonságos működése és a tárolókapacitások bővítése tekintetében – további beruházási feladatokat generálhat az energiaipar számára.
