A hőhullámok hajtják a világ villamosenergia-keresletét
Heteken át mértek 40 fokhoz közeli hőmérsékleteket Kína déli és keleti részein, ami nem csupán a rizsföldeken dolgozókat tette próbára: az olyan nagyvárosok lakói is szenvedtek a hőségtől, mint a 25 milliós Sanghaj vagy a feleakkora lakosságszámú Hangcsou.
Csöcsiang tartomány gazdasági szempontból is óriási jelentőségű fővárosában szigorú korlátozásokra is sor került a kiugróan magas áramfogyasztás miatt, jóllehet a térségben hosszú ideje nagy erőfeszítéseket tesznek a zöldenergia terjedéséért: Hangcsouban már 2020-ban közel 3 milliárd kilowattóra villamos energiát állítottak elő a nap- és biomassza-erőművek.
Az áramellátásban egyre több problémát okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. Még áprilisban Indiát, a Fülöp-szigeteket és Thaiföldet sújtotta egy hasonlóan pusztító hőhullám, amely a villamosenergia-ellátásban is komoly zavarokat okozott. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) féléves árampiaci jelentésében részben az éghajlatváltozásra vezeti vissza azt, hogy az idén és jövőre várhatóan az elmúlt két évtized leggyorsabb növekedését produkálja a globális villamosenergia-igény növekedése.
Természetesen ebben az is közrejátszik, hogy nő az áram szerepe a gazdaságokban.
Olyannyira, hogy az IEA előrejelzései szerint jövőre először fordul majd elő, hogy világszerte több villamos energiát állítanak elő megújuló energiaforrásokból, mint szénből, ami természetesen jó hír. Ahogyan az is, hogy a napelemek önmagukban várhatóan a 2024 és 2025 közötti időszakban a globális villamosenergia-igény növekedésének nagyjából a felét fedezik majd, a nap- és a szélenergia együttesen pedig a bővülés háromnegyedét.
Hiába terjednek azonban hatalmas lendülettel a megújuló energiaforrások, ha a globális kereslet erőteljes növekedése miatt a szénből előállított villamos energiára is szükség van – állapítják meg az IEA szakértői, akik szerint ez különösen érvényes Kínára és Indiára, ahol kiugró a keresleti dinamika. Indiában az idén egyenesen 8 százalékos ugrásra számít az ügynökség, főként az erőteljes gazdasági tevékenység és a durva hőhullámok hatására. A Kínában várt több mint 6 százalékos növekedés pedig a szolgáltatóipar és az ipar kontójára írható: paradox módon az utóbbiak között rengeteg az olyan vállalat, amelyek technológiája alapvetően a tiszta energia hasznosítására épül.
Ezeknek a hatásoknak az eredményeképpen stagnál a globális villamosenergia-ágazat szén-dioxid-kibocsátása, az idénre prognosztizált enyhe növekedést 2025-ben kis csökkenés követheti.
Hogy mennyire összefüggő ez a teljes ökoszisztéma, azt jól illusztrálja a kínai vízenergia esete: a tavalyi aszály a mélypontra taszította az áramtermelésnek ezt az igen környezetbarát formáját, az év első felében azonban az erőművek kezdték visszanyerni a lendületüket. Ha a második fél évben is folytatódik az emelkedő tendencia, az az IEA szakértői szerint kordában tarthatja a szénalapú energiatermelést, így még az sem zárható ki, hogy a villamosenergia-ágazat globális szén-dioxid-mérlege enyhe mínuszba csúszik az év végéig.
Miközben az Európai Unióban szerény mértékű, 1,7 százalékos lehet a villamosenergia-kereslet idei fellendülése, az Egyesült Államokban 3 százalékos bővülésre számítanak a szakértők. Ez részben a klimatizálási igények növekedése okozza, de sokat nyom a latban az is, hogy az USA – főleg Észak-Virginia révén – domináns szereplő a villamos energia szempontjából kimeríthetetlen étvágyú, az elkövetkező években robbanásszerű fejlődés előtt álló adatközpont-ágazatban. A világ számos további részén pedig a légkondicionálás terjedő használata marad a villamos energia iránti kereslet legfőbb hajtóereje az elkövetkező években is.
