Globális energiahatékonyság: javuló számok, növekvő kihívások

Az előzetes adatok szerint 2025-ben 1,8 százalékkal javulhatott a globális energiahatékonyság az előző évi 1 százalék után. A világ egyes részein ennél is gyorsabb lehetett a javulás, Kínában a hatékonyságnövekedés elérhette a 3, Indiában pedig a 4 százalékot. Első ránézésre azt mondhatnánk, hogy ez jelentős előrelépés, azonban még mindig messze vagyunk a kitűzött céloktól. Az Egyesült Államokban és Európában ugyanis 1 százalék alá eshetett a hatékonyságjavulás üteme azt követően, hogy a 2022-es energiaválság után elindult egy pozitív folyamat. 

2023-ban a világ kétszáz országa állapodott meg a dubaji klímakonferencián arról, hogy 2030-ig megduplázzák az átlagos energiahatékonyság-javulás ütemét. Ehhez évente átlagosan 4 százalékos bővülést kellene elérni, amitől még mindig messze vagyunk, hiszen 2019 óta mindössze 1,3 százalékos éves átlagot sikerült realizálni. 

Hatékonyságnövelés a cél

Az IEA szakemberei szerint négy kulcsfontosságú terület hátráltatja a hatékonyság növekedését:

1. 2019 óta az energiaigény-növekedés mintegy kétharmada az ipari fogyasztáshoz kötődik, ezen a területen azonban erőteljesen lassult a hatékonyságnövekedés: az átlagos hatékonyságjavulás 2019 óta a fél százalékot sem érte el, miközben az azt megelőző évtizedben átlagosan 2 százalék volt évente. Vagyis az egyre energiaintenzívebb ipar hatékonyságának stagnálása ellensúlyozza a más területeken elért javulást is. 
2. A szabályozások nem tartanak lépést a technológia fejlődésével, ami további tetemes energiamegtakarítást eredményezhetne. Sok elektromos berendezés ma mindössze fele olyan hatékony, mint az elérhető legjobb technológia. Példaként hozzák fel, hogy a villanykörték hatékonysága megduplázódott az elmúlt 15 évben, miközben a jogszabályokban előírt minimum mindössze 30 százalékkal növekedett. 
3. Az egyre növekvő globális életszínvonal mellett egyre több ember engedheti meg magának a klíma beszerelését, emiatt 2000 óta évente átlagosan 4 százalékkal nőtt az ehhez kapcsolódó energiaigény. Ugyanakkor a beszerelt klímák sem a leghatékonyabbak, pedig a korszerű berendezések további energiamegtakarításra nyújthatnának lehetőséget. A tanulmány szerint, ha 2019 óta az összes eladott klíma a leghatékonyabb technológiával készült volna, az akkora energiamegtakarítást jelentett volna, amennyivel az adatközpontok felhasználása növekedett ugyanebben az időszakban. 
4. A villamosenergia-igény növekedési üteme meghaladja a megújulóenergia-kapacitások bővülését, ezért a szennyező és kevésbé hatékony fosszilis energiaforrások felé kell fordulnia a világnak.

Az IEA kimutatása szerint, ha egyáltalán nem történt volna hatékonyságjavulás az elmúlt 15 évben, akkor most nagyjából 20 százalékkal magasabb lenne a világ károsanyag-kibocsátása. Várhatóan a következő években is a hatékonyság javulása lesz az alacsonyabb kibocsátás elsődleges forrása, hiszen az energiaigény folyamatosan növekszik. Éppen ezért érdemes komolyan venni az ebben rejlő lehetőségeket. 

Mindeközben érdemes egy pillantást vetni a szabályozói környezet változására is:

A tendencia és az előrelépés látható, ugyanakkor nem elég gyors. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint gyorsabban kellene lépni szabályozói területen is, és érdemesebb lenne merészebb célokat kitűzni. A már létező jogszabályokat pedig ajánlott gyakrabban felülvizsgálni, és a meglévő technológiához igazítani. Ráadásul még mindig vannak olyan területek, ahol meg sem születtek a szükséges szabályozások: a világ országainak felében például a mai napig nincs energiahatékonysági előírás az új lakóépületek esetében, az országok kétharmadában pedig nincsenek hatékonysági előírások az ipari motorokra. Ezeken a területeken elengedhetetlen volna az előrelépés, különösen azokban az országokban, ahol gyorsan növekszik az energiaigény.