Digitáliskompetencia-fejlesztés az oktatásban
A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos, hivatalos oktatási feladat. A mai kor diákjai a holnap munkaerőpiacának akkor válhatnak sikeres résztvevőivé, ha a hivatásukhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán túl, digitális készségeik és konstruktív gondolkodásuk is megfelelően fejlődik, amivel képesek lesznek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.
Az elmúlt időszak fejlesztései révén ma már uniós szinten a tagországok középmezőnyébe tartozik Magyarország népességének digitális készségszintje. 2023-ban a 16–74 évesek 59 százaléka rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel, ami egyrészt meghaladta az uniós átlagot (56 százalék), másrészt csaknem elérte az uniós Digitális Évtized Szakpolitikai Program végére, 2030-ra kitűzött 60 százalékos hazai célt. A digitális készségek összes dimenziójában (információ, kommunikáció, tartalomkészítés, biztonság, problémamegoldás) jelentős előrelépés történt mind abszolút értelemben, mind a tagországok rangsorában. Ezen belül a legnagyobb fejlődés a digitális tartalomkészítés és az internetes biztonsági ismeretek területén ment végbe.
A két évvel korábbi eredmény szerint a népesség 51 százaléka nem érte el ezt az átlagos alapszintet, azonban a digitális lehetőségeket rutinszerűen használók és az ezeket nem alkalmazók közötti digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítések következtében csaknem 10 százalékponttal javult az arány.
A legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezők aránya a fiatalabb korcsoportokban magasabb: a 16–24 éveseknél 77 százalék, míg az idős, 65–74 évesek esetén 28 százalék volt 2023-ban, és minden korcsoportban jelentős fejlődés ment végbe az előző, 2021-es felmérés eredményeihez képest. A digitális kompetenciákra fókuszáló felnőttképzési programok terjedése mellett a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokakban felmerült a digitális készségek fejlesztésének igénye. Figyelemre méltó, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 83, míg a tanulóknál 85 százalékra nőtt a legalább alapvető digitális felkészültségűek hányada, ami amellett, hogy hozzájárul a munkaerőpiaci versenyképességük növeléséhez, egyben rávilágít az oktatás fontosságára is.
Az oktatási intézmények aktív szerepet vállalnak a tanulók és a tanárok digitális kompetencia fejlesztésében. A közoktatásban évről évre nő a számítógép-ellátottság: a 2023/2024-es tanévben az általános iskolákban 158 ezer, a középfokú iskolákban 157 ezer számítógép szolgálta a tanulók oktatását, az előbbieknél a tanulók 79, a középiskolákban pedig a 78 százaléka használt oktatási célra számítógépet.
Az egy számítógépre jutó tanulók száma tíz év alatt az általános iskolákban 6,3-ről 3,6-re, a középfokú iskolákban 4,9-ről 2,7-re javult, azaz egyre több tanuló a hivatalos oktatási körülmények mellett számítógépet is használ.
A számítógépek mellett az iskolai keretek között számos hivatalos digitális oktatási eszköz segíti a tanulók digitális kompetenciáinak és problémamegoldó képességének fejlesztését az oktatási keretrendszeren belül. Az elmúlt tíz évben egyre több iskolában alakítottak ki okostantermeket, szélesebb körben váltak elérhetővé a digitális tananyagok, nőtt az interaktív táblával felszerelt osztálytermek száma.
Magyarországon kiemelten fontos, hogy ezen folyamatok a jövőben is folytatódjanak a hivatalos digitális kompetencia fejlesztés érdekében.
