Akik számokkal formálták a jövőt

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megalapítása több mint másfél évszázaddal ezelőtt nemcsak egy új intézmény létrejöttét jelentette, hanem egyben egy új szemlélet megszületését is – azt a meggyőződést, hogy a társadalmi fejlődés előmozdítása csakis hiteles, ellenőrizhető, időben és térben összehasonlítható adatokkal lehetséges. A magyar statisztika története egyben azoknak a nagy elődöknek, tudományformáló személyiségeknek a története, akik ezt a szemléletet megalapozták, továbbadták, és nemzetközi rangra emelték. A KSH küldetésének része, hogy ápolja és gyarapítsa a magyar statisztikatudomány gazdag örökségét, hogy a nagy elődök emléke ne merüljön feledésbe.

KSH, MTA, egyetemek, akik együtt formálták a szakma fejlődését

A hazai statisztikatudomány meghatározó alakjai, az akadémikus statisztikusok munkássága állt a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) megrendezett Statisztikus, jövőformáló akadémikusok életútja című februári konferencia középpontjában. Fényes Elek, Keleti Károly, Kőrösy József, Jekelfalussy József és Theiss Ede munkássága ma is iránytűként szolgál a tudományos közösség, a KSH szakemberei és a jövő statisztikusai számára. A konferencia rámutatott arra is, hogy a magyar statisztikai gondolkodás története egyben a tudományos intézmények fejlődésének története is, a KSH, ahol az egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia együtt formálták a szakma fejlődését.

Hivatalunk és az akadémia szakmai kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. 1860-ban az MTA hozta létre a Statisztikai Bizottmányt, azzal a céllal, hogy tudományos alapokra helyezze az ország társadalmi és gazdasági viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtését. A bizottmány kezdeményezésére és támogatásával alakulhatott meg 1867-ben a statisztikai hivatal jogelődje. Ez az együttműködés azóta is fontos pillére a magyar statisztika fejlődésének. 1926-ban a KSH-ban jött létre Teleki Pál és Bethlen István kezdeményezésére a mai Földrajztudományi Intézet jogelődje, az Államtudományi Intézet. 

A nagy magyar statisztikusok nemcsak a tudomány fejlődésében, hanem a KSH életében is maradandó nyomot hagytak. A hivatal számos kezdeményezéssel őrzi és ápolja emléküket. Tevékenyen részt vesz például Fényes Elek, a magyar hivatalos statisztika megteremtőjének szülőhelye, a Bihar megyei Csokaly község életében. Idén januárban pedig a hivatal munkatársai a Vargha család tagjainak részvételével emléktáblát avattak Vargha Gyula, a KSH harmadik igazgatója tiszteletére.

Az elődök emlékének ápolása azonban nem áll meg az emléktábláknál. A KSH igyekszik olyan kezdeményezéseket is életre hívni, amelyek új formában idézik fel a magyar statisztika nagy alakjainak örökségét. A hivatal fennállásának 150. évfordulóján, 2017-ben például novellaíró pályázatot hirdetett a regényes életű Keleti Károly emlékére. A felhívásra a határon túlról is érkeztek pályaművek, a statisztikusokból és irodalmárokból álló zsűri által kiválasztott legjobb novellák pedig a hivatal honlapján is olvashatóvá váltak. E kezdeményezés szellemiségét viszi tovább az a pályázat, amelyet 2023 óta a KSH minden évben meghirdet Buday László, a hivatal ötödik igazgatója tiszteletére. A nagy elődök emléke a mindennapokban is jelen van. Elekes Dezső, a KSH tizenegyedik elnöke a statisztika mellett a sakkozásban is kiemelkedő eredményeket ért el: levelezési sakkvilágbajnokként írta be nevét a sportág történetébe, a hivatal ezért minden évben sakkversennyel emlékezik rá.

A múlt és a jelen találkozását idézte fel az a kamarakiállítás is, amelyet 2026. februárban a hivatal a Magyar Tudományos Akadémiával közösen rendezett meg a KSH Könyvtárában, A statisztika nyomában címmel. A tárlat a statisztika akadémiai gyökereit, fontos mérföldköveit és a tudomány ma is élő szakmai kapcsolatait mutatta be, emlékeztetve arra, hogy a statisztika nemcsak adatok rendszere, hanem élő tudományos hagyomány is.

A magyar statisztika története olyan szellemi örökség, amely ma is alakítja a statisztikai gondolkodást. A KSH szoros kapcsolatot ápol a hazai egyetemekkel és kutatóhelyekkel. Több száz kutató használja jelenleg is a hivatal adatbázisait, a kutatószobán keresztül hozzáférhető mikroadatok pedig lehetővé teszik, hogy a KSH statisztikaiadat-vagyona a hazai tudományos kutatások meghatározó forrásává váljon. A kutatószobai együttműködések eredményeként évente 80-90 tudományos publikáció születik, hozzájárulva a gazdasági és társadalmi folyamatok mélyebb megértéséhez. A jövő statisztikusgenerációit a Stat Wars és a Stat Wars Uni versenyek szólítják meg, amelyek során a résztvevők valós adatok elemzésén keresztül mérhetik össze tudásukat. Mindez azt mutatja, hogy a statisztika nem csupán a múlt értelmezésének eszköze, hanem élő tudás, amely a kutatásban, az oktatásban és a közéletben egyaránt formálja a jövőről alkotott képünket. 

A Központi Statisztikai Hivatal számára a nagy elődök emlékének ápolása egyszerre tisztelgés a múlt előtt, valamint annak felismerése, hogy a statisztika jövője ugyanazokra az értékekre épül, amelyek az elődök munkásságát is meghatározták: a hiteles adatokra, a tudományos igényességre és a közösség iránti felelősségre.