A háztartások nettó pénzügyi vagyonának alakulása a V4-országokban és Romániában

A jegybank negyedévente teszi közzé az aktuális adatait a háztartások pénzügyi vagyonának alakulásáról. Magyarországon 2024. harmadik negyedévének végére a háztartások nettó pénzügyi vagyona az egy évvel korábbihoz képest 11 423 milliárd forinttal, 14,4 százalékkal 90 521 milliárd forintra nőtt. Ez azt jelenti, hogy a háztartási hitelezés felfutásának (7,4 százalékos emelkedés) időszakában is markánsan nőtt a lakosság pénzügyi eszközeinek értéke, azaz emelkedett a megtakarítások és az adósságok különbsége.

A lakosság hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai között alapvetően az állampapírok dominálnak. A rövid lejáratú lakossági állampapírok állománya tovább csökkent (1849 milliárdról 1647 milliárdra), miközben a hosszú állampapírok állománya jelentősebben emelkedett (10 178 milliárdról 12 018 milliárd forintra). A lakosság tehát tovább hosszabbította az állampapír-portfóliójának futamidejét, és egyenletesen növelte a hosszabb lejáratú, döntően az inflációkövető állampapírok állományát is. Fontos kiemelni emellett, hogy a lakosság belföld befektetési jegyekben lévő állománya jelentősen (2570 milliárd forinttal 10 592 milliárd forintra) emelkedett.

A lakossági hitelek állománya, köszönhetően elsősorban az ingatlan- és a fogyasztási hitelek felfutásának, jelentősen 935 milliárd forinttal 13488 milliárd forintra növekedett. 

A vagyonösszegek összehasonlító elemzésére a V4-országok és Románia azonos mutatóit (1 főre jutó euróban számított) elemeztük 2010-ben és 2024 második negyedévében. Továbbá az egyes pénzügyi eszközök és források megoszlásának változását vizsgáltuk Magyarországon, 2010 és 2024 között.

A lakosság nettó pénzügyi vagyonának régiós (V4-országok és Románia közötti) összehasonlításakor kiemelendő, hogy a régióban az egy főre jutó euróban denominált adatokat felhasználva, Magyarország növelte előnyét Lengyelország és Szlovákia előtt és csökkentette a hátrányát Csehországgal szemben. Tehát a V4-országokban a legnagyobb mértékben Magyarországon vált kedvezőbbé a lakosság nettó pénzügyi vagyoni helyzete, a 2010 és 2024 II. negyedéve közötti időszakban. A Romániát is magában foglaló összevetés alapján a háztartásainak nettó pénzügyi vagyona pedig ugyan a legnagyobb dinamikával nőtt a vizsgált országok között, de így is csak megközelíteni tudta a V4-országokat.

A hazai folyamatokat tovább elemezve megállapítható, hogy az elmúlt több, mint 13 évben (2010 és 2024. III. negyedéve között) a lakosság pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek különbsége több, mint 71 ezer milliárd forinttal nőtt. A pénzügyi tudatosság erősödéseként értelmezhető, hogy a lakosság a 2010. évi 32 százalék után már csak 21 százalékát tartja pénzügyi eszközeiből készpénzben vagy betétben. Megtakarításaiból továbbá állampapírban a 2010. évi 5 százalék után 2024-ben már 13 százalékot tart és főként hosszú lejáratú állampapírban. A kötelezettségek között pedig a hitelállomány nominális értéke, a devizahitelezés 2014. évben történő lezárása és a forintosítást követően ismét emelkedni tudott (2010-ben 10860 milliárdról 2024. II. negyedévére 13 488 milliárd forintra).

• egyrészt Magyarországon 3,4-szeresére nőtt a nettó pénzügyi vagyon euróban számított egy főre jutó összege 2010-hez képest, ami a legnagyobb százalékos növekmény a V4- országok között; 
• másrészt igaz ez akkor is, ha az utóbbi időben ismét jelentős dinamika jellemzi a lakossági hitelezést;
• harmadrészt pedig a lakosság jelentős mértékben finanszírozza az államadósságot, ugyanakkor belföldi befektetési jegyei révén markánsan profitált a tőzsdei árfolyam-emelkedésből is.