Hitelek – fontos a fix és a változó kamatozású közötti választás
A változó kamatozású hiteleknél, azaz a rövid kamatperiódusú hiteleknél az újraárazódás gyakori, és ennek eredményeképpen az emelkedő kamatkörnyezetben a hiteladós kamatterhei magasabbak.
Tankönyvi alapvetés, hogy ha arra számítunk, hogy a kamatok csökkennek, akkor érdemes lehet a változó kamatozású hitelt választani. Hiszen a rövid kamatperiódusú hiteleknél a referenciakamat átárazódásával – az ügyfél hitelképességét jellemző kamatfelár változatlanságát feltételezve – változik a fizetendő kamat is. Aki emelkedő referenciakamatokra számít, annak érdemes befixálnia a fizetendő kamatlábat, amely, ha a futamidő teljes hossza megegyezik a kamatperiódus hosszával, változatlan marad a teljes futamidő alatt.
Hitelek megoszlása hazánkban
Magyarországon az új hitelek esetében egy egyértelmű tendencia figyelhető meg a hosszabb kamatperiódus vagy akár a teljes futamidőre történő kamatrögzítés irányába, amit a jegybank mint szabályozó hatóság szorgalmaz.
A fennálló teljes hitelállomány esetében azonban még a rövidebb kamatperiódusú hitelek szerepe is jelentős, azaz a lakossági hitelek egy része kitett a kamatkockázatnak.
Jelenleg a magyar jegybanki alapkamat mértéke 6,5 százalék, és ehhez igazodnak a bankközi referenciakamatok is, hiszen a jegybank kamatfolyosót határoz meg. A különböző lejáratú Bubor (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) változását lekövetik az egyes hitelek kamatai is.
A szakmai diskurzusok végén nem mindig születik olyan megoldás, amely garantálja, hogy ugyanaz vagy hasonló szituáció soha ne fordulhasson elő többé. Van azonban néhány olyan eset a magyar gazdaságtörténetben, amikor a gazdaságpolitikai döntéshozók egyértelműen kimondták és megvalósították azt, hogy a krízisszituáció ne fordulhasson elő még egyszer.
Ennek egyik nagyszerű példája annak elérése volt, hogy lakossági devizahitelezési csapdába ne kerülhessen senki. 2014-ben a gazdaságpolitikai döntéshozók a hitelek forintosításakor ugyanis egyértelművé tették azt is, hogy devizahitelt lakossági szereplő csak akkor vehet fel, ha van jövedelme is devizában, ezáltal explicit megszüntették az árfolyamkockázatot. A mikro- mellett a makroszintű krízis és a humanitárius katasztrófa is elkerülhetővé vált ezáltal.
A kamatkockázat azonban nem szűnt meg, azaz annak kockázata, hogy ha valakinek forintban változó kamatozású hitele van, vagy a kamatperiódusa egy évnél rövidebb idejű, akkor a hitelfelvevőnek kamatkockázata van, hiszen a magasabb kamatkörnyezetben magasabb kamatlábnál nagyobb kamatösszeget fizet.
Tekintettel arra, hogy a változó kamatozású hitelek (egyelőre) még nincsenek betiltva, a gazdaságpolitikai döntéshozók és a szabályozó hatóságok az új lakossági hiteleknél igyekeztek ösztönözni a lakosságot a kamatoknak a futamidő teljes egészére történő befixálására, amely majdnem teljes mértékben sikerült is.
Így az újonnan felvett lakossági hitelek döntő többsége fix kamatozású.
A jegybanki deklaráció alapján a lakossági jelzáloghitel-állomány 14,8 százaléka (MNB Pénzügyi stabilitási jelentés 2024. november) változó kamatozású. Ez az arány 2008-ban még 77,5 százalékos, 2011-ben pedig 48,7 százalékos volt.
Ne felejtsük el azt, hogy a jelzáloghitel-állomány 19 százaléka van kamatstopban. A kormány intézkedése arra irányult, hogy a 2022. év októberi jegybanki kamatemelést követően a lakossági hitelek jelentős részénél emelkedő kamatfizetési kötelezettséget kivédje, és ezzel a törlesztőrészlet emelkedését megakadályozza.
Ismert ugyanis az, hogy ha a kamatok emelkednek, akkor erre a befixált hitelek immunisak, míg a csökkenő kamatok esetében a felvett fix kamatozású hiteleknél lehetőség van egy alacsonyabb kamatkörnyezetben a hitel kamatlábának újratárgyalására vagy előtörlesztéssel új, alacsonyabb kamatozású hitel felvételére. A változó kamatozású hitelek tehát jóformán szükségtelenek.
