Mezőgazdaság az USA-ban: a fogyasztói társadalom beszállítói

Az amerikai fogyasztói szokások ugyanis jelentősen átalakultak az elmúlt években, ráadásul a dollár erősödése szintén az import növekedéséhez vezetett. Az amerikai élelmiszerek számára azonban nem csak a hazai piacok számítanak, hiszen különösen fontos számukra az export is, azon belül is a kelet-ázsiai piac. Vámháború ide vagy oda, mindenesetre az óriási földterület és a fogyasztói társadalom fűtötte kereslet továbbra is pörgeti az amerikai mezőgazdaságot. 

Páratlan természeti adottságokkal rendelkezik Amerika mezőgazdasága

Az Egyesült Államok a világ 3. legnagyobb országa (Oroszország és Kanada után), ennek megfelelően bődületes méretű földterülettel is rendelkezik, közel 360 millió hektárral (összehasonlításul: hazánkban 5 millió hektáron gazdálkodhatunk, de a teljes EU földterülete is csak kevesebb mint a fele az amerikainak). Mérete és a földrajzi változatossága miatt többféle éghajlat alakult ki Amerikában, így a termelt növények köre is változatos: míg nyugaton a hosszú hideg tél miatt a tavaszi búzafajtákat vetik, addig délebbre a kukoricaövezet monokultúrás gazdaságai találhatók (a legtöbb termelő egyébként Texas államban van). A mediterrán éghajlatú Kaliforniai-völgy pedig az öntözéses gazdálkodás, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés vidéke. 

Hiába a tőkeerős farmerek, a generációváltás ott is gondot okoz

Jelenleg közel 2 millió gazdaság működik az amerikai agráriumban, amely ekkora területhez viszonyítva jelentős koncentrációt mutat, az átlagos birtokméret ugyanis megközelíti a 200 hektárt (Magyarországon ez 29 hektár). A tendenciák azonban további csökkenésről tanúskodnak, hiszen az elmúlt évtizedekben a termelők száma több mint 10 százalékkal csökkent. Egyébként a mezőgazdasági földek összterületében is folyamatos csökkenés tapasztalható, közel 30 millió hektár mínusszal az elmúlt három évtizedben. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy Amerikában a pénzügyi befektetők is komoly területeket vásárolnak meg (a legnagyobb földtulajdonost például nem máshogy hívják, mint Bill Gates), akik a területek egy jelentős részét infrastrukturális beruházásokra használják fel. A farmerek átlagéletkora Amerikában is a hatvanat közelíti, a generációváltás pedig jellemzően szakmai befektetők közreműködésével történik meg (akik az idősebb gazda kilépésével átveszik az üzem működtetését). 

Fontos az agrárium, de össze sem mérhető a szolgáltatási szektorral

A világ egyik legnagyobb mezőgazdasága és élelmiszeripara működik Amerikában, mégis csak kicsivel több mint 5 százalékkal járult hozzá az USA teljes GDP-jéhez. A mezőgazdasági foglalkoztatás kevesebb mint 3 millió állást jelent, ami az Egyesült Államok foglalkoztatásának alig 1 százalékát teszi ki. Az amerikai társadalmat egyébként jelentős urbanizáció jellemzi, az Egyesült Államok lakosságának ugyanis kevesebb mint 15 százaléka él vidéken (hazánkban ez az arány közel 30 százalék). Érdekesség, egyben jól mutatja az ország méreteit, hogy Amerikában közel 2 ezer megye van. Termelését tekintve Amerika a világ egyik legnagyobb marhahús- illetve tejelőállítója, a szarvasmarha-állomány pedig meghaladja a 85 millió egyedet (ami viszont jelentősen elmarad a Brazíliában tartott 200 milliós állománytól). A vezető növény a kukorica és a szója, mindkettő esetében folyamatosan növekvő tendenciával. 

Negatív kereskedelmi mérleg, mégis jelentős exportkitettség

Az Egyesült Államok mezőgazdasági kereskedelmi mérlege az elmúlt 60 évben végig pozitív volt, azonban az elmúlt 5 évben már hiányba – nem is csekély, 21 milliárd dolláros hiányba – fordult át. Az amerikai fogyasztók igénye ugyanis jelentősen megnőtt a magas értékű importárukra (jellemzően feldolgozott élelmiszerekre), emellett az importot az erős árfolyam is ösztönözte, a marhahús importja például közel 25 százalékkal nőtt meg a tavalyi évben. Ha ebből a szempontból nézzük a Trump elnök által bevezetett vámokat, akkor érthetőek az elmúlt időszak intézkedései, az viszont már egy másik kérdés, hogy az amerikai fogyasztók emiatt várhatóan az árak emelkedését fogják tapasztalni. A legnagyobb élelmiszerbeszállító Amerikába egyébként Mexikó, őt követi Kanada és az EU (ez utóbbi a borok és szeszes italok legnagyobb beszállítója). Ha az USA agrárexportját nézzük, akkor a legnagyobb célpiac sorrendben Mexikó, Kanada és Kína (az EU viszont csak az 5. legnagyobb célpiac). Érdemes egy további mondatot szentelni Kínának: az ázsiai óriás tavaly a harmadik helyre csúszott vissza az amerikai áruk szempontjából, mivel a szójabab és a kukorica értékesítése visszaesett a dél-amerikai konkurencia erősödése miatt. 

Fogyasztói társadalom, megdöbbentő számokkal

Az egy főre jutó GDP kiemelkedő nagyságú Amerika esetében, az amerikai társadalom „étvágyát” viszont leginkább az egy főre jutó fogyasztással lehet érzékeltetni:

1. a húsfogyasztás tekintetében a világátlag egy főre vetítve évente 42 kilogramm, Amerikában pedig több mint 120 kilogramm,
2. a tejfogyasztás esetében a világátlag évente 90 kilogramm/fő, Amerikában ez a 230 kilogrammot is meghaladja
3. cukorból pedig évente több mint 60 kilogrammot fogyasztanak Amerikában, ami brutális szám az ázsiai és afrikai országok 15–20 kilogrammos fogyasztásához képest (is).