A környezetszennyezés elhanyagolt veszélyei
A környezetszennyezés a 21. század egyik legnagyobb fenyegetése. Veszélyezteti az ökoszisztémák stabilitását, aláássa a gazdasági fejlődést, valamint emberek milliárdjainak egészségét károsítja. Mégis, az egyes országok növekedési stratégiáiban vagy a nemzetközi fejlesztési segélyprogramok költségvetésében gyakran figyelmen kívül hagyják ezt a kérdést. Ebből adódóan a fenyegetés mértéke tovább nő.
A veszély minimalizálásához szükséges erőforrások és civil elköteleződés mobilizálásának első lépése, hogy jobban tudatosítsuk a környezetszennyezés valódi mértékét. A környezetszennyezés és az egészségügy kérdéseivel foglalkozó Lancet Bizottságot így azért hoztuk létre, hogy a szennyezés egészségügyi hatásaira vonatkozó átfogó adatokat összegyűjtsük, a szennyezés gazdasági költségeit megbecsüljük, feltárjuk a szegénységgel való kapcsolatát, és konkrét megközelítéseket javasoljunk a kezelésére.
Tavaly októberben kiadtunk egy jelentést, amely éppen ezt teszi. Arra jutottunk, hogy
a környezetszennyezés évi kilencmillió ember haláláért, vagyis globális szinten az összes haláleset 16 százalékáért felelős.
Ez háromszor magasabb érték, mint amit az AIDS, a tuberkulózis és a malária együttvéve okoz, illetve 15-ször magasabb annál, mint amit az összes háború, a terrorizmus vagy egyéb erőszakos cselekmények váltanak ki. A legsúlyosabban érintett országokban a szennyezés több mint minden negyedik ember haláláért felelős.
Fotó: AFP
A szennyezéssel kapcsolatos halálesetek csaknem 92 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő. Az egyes országokban a szennyezés miatt bekövetkező betegségek leginkább a kisebbségek, illetve a marginalizálódott rétegek körében jellemzők. Ez egy globális szinten jelentkező környezetpolitikai igazságtalanság.
A környezetszennyezéssel kapcsolatos betegségek a termelékenység csökkenését is okozzák, ami a fejlődő országok GDP-jét évi akár 2 százalékkal veti vissza. A szennyezés okozta betegségek a fejlett országok egészségügyi kiadásainak 1,7 százalékát emésztik fel, míg az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében ez az érték akár 7 százaléknak felel meg. Az okozott jóléti veszteségek évi 4,6 ezermilliárd dollárt tesznek ki, ami a világgazdaság kibocsátásának 6,2 százaléka. Nagyobb közbeavatkozás nélkül egyedül a légszennyezés okozta halálesetek száma 50 százalékkal nőhet 2050-re.
A környezetszennyezés nem valami szükséges rossz dolog, amely elkerülhetetlen kísérője a gazdaság fejlődésének.
Megfelelő irányítással, erőforrásokkal és jól kialakított adatalapú megközelítéssel minimalizálni lehetne. Kidolgoztak már életképes stratégiákat, amelyek hatékonynak is bizonyultak a magas és közepes jövedelmű országokban.
Ezek a stratégiák egyensúlyba hozzák a jogi, politikai és a technológiai megoldásokat. A szennyező fizet elve alapján például magukban foglalják a szennyező iparágak számára biztosított adókedvezmények és szubvenciók felszámolását. Fel lehet hagyni azzal a régi nézettel, mely szerint a szegény országoknak el kell viselniük a szennyezések és a betegségek időszakát a jólét felé vezető úton.
Mind a gazdag, mind a szegény országok esetében igaz, hogy az ilyen stratégiák fenntarthatóbb GDP-növekedéshez vezetnek.
Az USA-ban a levegőminőség javítása terén befektetett minden egyes dollár 30 dolláros hasznot eredményezett, így az 1970 óta e téren befektetett 65 milliárd dollár összesen 1,5 ezermilliárd dollár hasznot generált.
A környezetszennyezés csökkentése így hatalmas lehetőségeket nyújt a gazdasági növekedés előmozdítására, miközben védi az emberek életét és egészségét. A Lancet Bizottság ezért az állami és önkormányzati hatóságokat, a nemzetközi donorszervezeteket, nagy alapítványokat, civil szerveződéseket, egészségügyi szakembereket arra szólítja fel, hogy a környezetszennyezés csökkentésének kérdése a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kapjon.
Ehhez az szükséges, hogy a szennyezés csökkentését szolgáló, a nemzeti költségvetésekből és donorszervezetek segélyei révén érkező források növekedjenek az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A környezetszennyezés hatékony kontrollálása egyben azt is jelenti, hogy a szennyezés megelőzését célzó stratégiák a jövőben a növekedési és fejlesztési stratégiák részeivé válnak,
felismerve azt, hogy sikert csak akkor lehet elérni, ha a társadalmak megváltoztatják a termelés, a fogyasztás, a közlekedés és a szállítás módjait. Ebből a szempontból a lényeges lépések közé olyan intézkedések tartoznak, amelyek ösztönzőket hoznak létre a nem szennyező energiaforrásokra való átállás terén, felszámolják a szennyező iparágak szubvencióit, adókedvezményeit, ösztönzik a termékek újrahasznosítását, újrahasználatát és javítását, valamint a veszélyes anyagokat biztonságosabbakkal váltják fel, illetve bátorítják a közösségi közlekedést.
A kevésbé szennyező rendszerekre való átállás nem lesz egyszerű folyamat, illetve világszerte bizonyos érdekcsoportok erős ellenállásába fog ütközni. Ahogy azonban a Lancet Bizottság jelentése mutatja, a környezetszennyezés csökkentése létfontosságú társadalmaink egészsége, jóléte és prosperitása szempontjából. Nem engedhetjük meg, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyjuk ezt a globális fenyegetést.
Copyright: Project Syndicate, 2018
