A légszennyezés évekkel rövidíti meg az emberek életét. Szenvedést okoz mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek. Árt az élelmiszer-termelésnek is egy olyan időszakban, amikor több embert kell etetni, mint korábban valaha. Ez pedig nemcsak gazdasági, hanem morális kérdés.
Légszennyezést kül- és beltereken egyaránt lehet okozni. A szegény családok esetében jellemzően a szénnel és trágyával fűtött tűzhelyek okozta beltéri szmog a súlyosabb probléma. Ahogy az adott gazdaság fejlődik, és elterjed az elektromosság, a motorizáció és az urbanizáció, úgy a kültéri légszennyezés válik a nagyobb problémává.
Ma viszont már elérhetők olyan tiszta technológiák, amelyekkel jelentősen lehet javítani a levegő minőségét. A politikusok azonban rövidlátóan inkább a szükséges intézkedések költségeire fókuszálnak, mint a tétlenség költségeire. Ez a megközelítés nem tartható fenn, miután a gazdasági növekedés és a növekvő energiaigény a légszennyező anyagok emissziójának folyamatos növekedését, illetve a szálló por és az ózon koncentrációjának gyors emelkedését fogja előidézni a következő évtizedekben.
Az OECD új jelentésének becslése szerint a kültéri légszennyezés 2060-ra évente 6-9 millió ember korai halálát fogja okozni, szemben a 2010-es hárommillióval. Összességében a légszennyezés miatt több mint 200 millió ember fog meghalni idő előtt a követező 45 évben. Emellett több légszennyezéssel kapcsolatos betegség lesz. Az előrejelzések szerint az új bronchitises esetesek száma a 6–12 éves gyermekek körében 2060-ra évi 36 millióra nő majd a jelenlegi 12 millióról. Emellett igen nagy mértékben nő az asztmás gyermekek száma is. Emiatt a kórházi felvételek terén a légszennyezéssel kapcsolatos esetek száma 2060-ra várhatóan 11 millióra nő a 2010-ben mért 3,6 millióról. Ezek az egészségügyi problémák azokon a sűrűn lakott területeken, különösen Kína és India városaiban fognak koncentrálódni, ahol magas a szálló por koncentrációja. Az egy főre jutó halálesetek száma magas szinteket fog elérni még Kelet-Európában, a Kaukázusban és Ázsia más részein is.
A légszennyezés hatását gyakran dollárban fejezik ki: 2060-ra évi 3,75 milliárd munkanap eshet ki a szennyezett levegő káros egészségügyi hatásai miatt. A légszennyezés alacsonyabb termelékenységben, magasabb egészségügyi kiadásokban és kisebb terméshozamokban jelentkező közvetlen piaci hatásának költsége 2060-ra évente meghaladhatja a GDP 1 százalékát, ami 2,6 ezermilliárd dollárnak felel meg. Bármennyire hatalmas összeg ez, a dollárban kifejezett adatok nem adják vissza a légszennyezés valódi költségeit. A mérgező gázok és a szálló por belélegzéséből fakadó korai haláleseteket, a légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségek okozta szenvedést nem lehet piaci árakban kifejezni. Mindamellett az továbbra is igaz, hogy a politikusok hajlamosabbak inkább a kemény számadatokra, mint a tapasztalatokra reagálni.
Átlagban az emberek mintegy 30 dollárt készek lennének fizetni azért, hogy egy százezreddel csökkentsék a korai halálozásuk éves kockázatát. Megfelelő módszerekkel ezeket, a „hajlandó ezért fizetni” adatokat konvertálni lehet egy a kinti légszennyezés okozta korai halálozásra vonatkozó összesített értékbe.
E számítás szerint a kültéri légszennyezés okozta korai halálesetek globális költsége 2060-ra döbbenetes összeget, évi 18-25 ezermilliárd dollárt tesz majd ki. Lehet azzal érvelni, hogy ez nem valódi pénzösszeg, mivel a költségek nem piaci tranzakciókhoz kötődnek. Ez az összeg azonban azt tükrözi, hogy az emberek miként határozzák meg saját valódi életük értékét, illetve azt, hogy mennyire támogatnának olyan intézkedéseket, amelyek késleltetik a haláluk bekövetkeztét.
Itt az idő, hogy a kormányok abbahagyják a légszennyezés visszaszorítására vonatkozó intézkedések költségein való töprengést, és elkezdjenek aggódni azok miatt a jóval nagyobb költségek miatt, amelyek akkor keletkeznek, ha a légszennyezés továbbra is akadálytalanul folytatódik. Polgáraik élete van a kezükben.
Copyright: Project Syndicate, 2016
www.project-syndicate.org
