Az új évtizedet meghatározó technológia
Az előző (2010-es) évtizedben a világpolitikát a közösségi média határozta meg, az arab tavasz és a választási beavatkozások ezt példázzák. A 2020-as év elején azt kérdezzük: mely technológia határozza majd meg az új évtizedet?
Az új évtized
Már ebben az évben a feltörekvő technológiák közel 80 százaléka rendelkezik majd mesterségesintelligencia- (MI) alapokkal. A mesterséges intelligencia hasznosításának módjait és azok hatásait nehéz számba venni és értékelni. Pont emiatt a külpolitikai és biztonságpolitikai szakembereknek különös figyelmet kell szentelniük az MI alkalmazási lehetőségeinek és azok hatásainak.
Az előző évtized elején az okostelefonok terjedése még csak elkezdődött, a Facebook és a Twitter pedig viszonylag új cégek voltak. A szakértők többsége nem látta előre, hogy ezen eszközök specifikus felhasználása milyen hatással lehet a nemzetközi politikára. Az arab tavasz, a választási beavatkozások és a Cambridge Analytica-botrány esettanulmányai adnak lehetőséget az utólagos értékelésre.
A közösségi média évtizede arra ösztönöz minket, hogy az új évtizedre vonatkozó előrejelzéseket fogalmazzunk meg.
A jövőről gondolkodva számolnunk kell a tervezhető, ismert folyamatokkal, ilyen például az 5G-hálózatok kiépítése és hasznosítása. Ez egy ismert technológia, nagyrészt tervezhető a bevezetése és annak hatásai. 2025 előtt nem várható globális hatása, a teljes körű hatását pedig előreláthatólag csak 2035-re fejti majd ki.
Gondolnunk kell az előre nem látható események, folyamatok megjelenésére. A „fekete hattyúk” váratlan hatása nemcsak a gazdaságon belül jelentkezhet. A társadalom technológia- és tudásvezérelt elemei ki vannak téve hasonló kockázatoknak: egy nemzetközi szintű kibertámadástól egészen egy új, váratlan járványig.
A legtöbb figyelmet azonban az „ismert ismeretlen” elemeknek kell szentelnünk. Ezek az előre látható, de kevéssé megértett tényezők. Ezeknek potenciális hatásait nehéz pontosan előre látni az eddigi tudásunk és tapasztalataink alapján. A mesterséges intelligencia pontosan ilyen tényező. A jövőbeni hatását növeli, hogy az MI beépül majd a többi feltörekvő technológiába.
Magyarország prioritásként kezeli a területet, az ország MI-stratégiája, valamint az MI Koalíciónak és tagjainak a működése példázza ezt. A kutatói és az üzleti szféra szakemberei együtt dolgoznak azon, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztések és alkalmazások terén hazánk az európai élvonalba kerüljön.
Az MI a hétköznapokban és a külpolitikában
Mostanra az MI beépült a hétköznapjainkba. Az okostelefonok és a mobilalkalmazások, a közösségi média szereplői, a hangvezérelt virtuális asszisztensek mind támaszkodnak az MI-re. Terjed az alkalmazása olyan területeken, mint az orvostudomány (főleg a diagnosztika), a művészetalkotás (főleg a zene), a biztonsági technológiák (például az arcfelismerés a repülőtereken és a tömegrendezvényeken). A diplomáciában is várhatók átalakulások az MI révén.
Ebből következik, hogy
a mesterséges intelligencia alkalmazása és elemzése a külpolitikában természetes folyamat, hiszen a társadalmunk más területein is jelen van már.
Az MI a külpolitikában lehet egyszerre téma, eszköz és a jelenlegi társadalmakat alapvetően meghatározó tényező. Eszközként egyelőre korlátozott a szerepe, de annál inkább fontos mint elemzési téma és hatásos tényező.
Kínában például kifejlesztés alatt vannak olyan mesterségesintelligencia-megoldások, amelyek a diplomácia és a külpolitika stratégiai tervezésében hivatottak segíteni az ottani döntéshozókat (nem pedig helyettesíteni őket!), egyes megoldások tesztelése pedig folyamatban van az érintett állami intézményekben. Az ilyen típusú megoldások hatalmas adatmennyiségekre támaszkodnak, a hírszerzési jelentésektől a médiaértesüléseken keresztül egészen a különböző pletykákig/informális híresztelésekig, és ezek alapján rendkívül gyorsan különböző objektív forgatókönyveket/megoldásokat ajánlanak az elemzőknek és a döntéshozóknak. Az alkalmazások szükségszerűségét olyan globális fejlesztési programok is példázzák, mint például az Egy övezet, egy út kezdeményezés, amelyben majdnem hetven ország vesz részt. A geopolitikai szimulációk és előrejelzések MI-alkalmazása segíti ilyen összetett projektek tervezését és a kapcsolódó kockázatelemzést.
Az európai szakértők reálisabbnak vélik azt a lehetőséget, hogy a megfelelő részletes előírásokra és jogi szabályozásra támaszkodó konzuli tevékenységek ellátását MI-alkalmazások biztosíthatják a közeljövőben. Az összetettebb feladatok esetén (nemzetközi tárgyalások, nyilvános diplomácia és egyebek) az érdemi előrelépés még várat magára.
A nagyhatalmi vetélkedés
Egyértelmű azonban, hogy az MI a gazdasági területen túl is óriási jelentőségű. Ennek fényében a hazai biztonságpolitikai és külpolitikai szakértők is vizsgálják a terület fejlődését, az egyes országok vonatkozó fejlesztési programjait és a területen mutatkozó nagyhatalmi vetélkedés következményeit.
Kettős felhasználású technológiaként (dual-use technology) a mesterséges intelligencia egyaránt képes békés és háborús célokat szolgálni, a kiberbiztonság területén már most is jelentős szerepe van. Előreláthatólag fontos lesz a globális gazdasági és katonai egyensúly átalakulásában. Az államok egyre inkább stratégiai erőforrásként tekintenek az MI-re, és ennek fényében fogalmazzák meg a nemzeti stratégiákat, befolyásolni igyekeznek a kapcsolódó fejlesztéseket és az új megoldások elterjedését.
Ezt a megközelítést szemlélteti, hogy az Egyesült Államok 2020. január 6-án korlátozásokat léptetett életbe az MI-megoldások külföldre való exportjára vonatkozóan, különösen a stratégiai vetélytársakhoz, így például Kínába és Oroszországba irányuló exportra. Hasonló korlátozások régóta működnek az amerikai fegyverkereskedelemben.
Az MI terén a nagyhatalmi vetélkedést több szinten is tetten érhetjük. Az országok MI stratégiai programjai betekintést adnak a vetélkedésbe, például a szabályozási törekvéseik, az export korlátozása vagy a saját elfogadott normák nemzetközi népszerűsítése. Vagy az országok vezetőinek megnyilatkozásai, az egyes országokhoz kötődő vállalatok vetélkedése. A legerőteljesebb vetélkedés az Egyesült Államok és Kína között bontakozik ki, a szakértők többsége jelenleg Kína előnyéről értekezik. A kínai vállalatok MI-sikerei rendszeresen bekerülnek a hírekbe, különösen a kínai keresőóriás Baidu kapcsán.
A mesterségesintelligencia-fejlesztések nemzetközi téren három fő kihívással járnak.
A nemzetközi rendszer kisebb szereplői a nagyhatalmi vetélkedés fényében arra törekszenek, hogy gazdasági téren függetlenek maradjanak a globális technológiai vállalatoktól, és politikai téren ne kerüljenek függésbe a többi országtól. Ezen törekvés sikerét támogatja az, amikor külpolitikai és biztonságpolitikai szempontból is vizsgáljuk az új évtized legfontosabb technológiáját, a mesterséges intelligenciát. Az MI külpolitikai és biztonságpolitikai szerepe kétségtelen.
