Humanoid robotok: az ember saját képére alkotta a gépet, és ennek jó oka van

A robotok már évtizedek óta velünk vannak, de a tényleges viszolygást mégis azóta váltják ki az emberekből, amikor elkezdtek külsőre hasonlítani hozzánk. Amikor az autógyárakban a futószalagok mellett működő robotkarokra gondolunk, nem szokott felmerülni bennünk, hogy félnünk kellene ettől a géptől. A popkultúra és az uncanny valley jelenség miatt ösztönösen tartunk a gépektől, ha azok hasonlítanak hozzánk. Azonban a humanoid robotok csak gépek, melyektől nem kell félnünk.

A VG Exkluzív új epizódját itt hallgathatják meg.

Az uncanny valley kifejezést magyarul úgy fordíthatnánk, hogy „a borzasztó völgy”. Ez egyébként egy grafikon ívére utal. Ennek a grafikonnak az egyik tengelye azt mutatja, hogy mennyire szimpatikus nekünk egy tárgy, a másik pedig, hogy az adott tárgy mennyire hasonlít egy élőlényre. A grafikon tanulsága, hogy az embernek egy ponton túl kifejezetten ellenszenves lesz egy robot, ha az már túlságosan hasonlít egy élőlényre. Ez a viszolygás abból fakad, hogy ösztönösen élőlénynek érzékeljük a tárgyat, de a tudatunk mégis tisztában van vele, hogy az adott dolog nem él, és ez az ellentmondás okoz egy rossz érzést.

Pont emiatt az ellenérzés miatt nem lépnek át a robotgyártók egy határt, és nem kezdenek el még élethűbb gépeket gyártani. Az Infuze Robotics ügyvezetője arra a kérdésre, hogy miért készülnek humanoid robotok, ha az emberek félnek tőle, azt válaszolta, hogy a praktikum miatt. Körömi János úgy fogalmazott, hogy a mozgás tekintetében a természet megalkotta a legideálisabb megoldást, így a robotok felruházása kezekkel vagy lábakkal abban segít, hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. Felhívta rá a figyelmet, hogy az ember a munkakörnyezetét saját magához alakítja, így egy olyan robot, amely hasonlít ránk, hatékonyabb munkát tud végezni.

A humanoid robotok csak vázak

Körömi János kiemelte, hogy ezek a robotok csak vázak, amelyeket az ember irányít. Érdekesebbé akkor válik ez a történet, ha a gépet felszereljük a mesterséges intelligenciával (MI). Egy ChatGPT például könnyen telepíthető az Unitree G1 humanoid robot szoftverére. Azon sem érdemes megrökönyödni, ha robotokat mesterséges intelligenciával szerelnek fel, hiszen akárcsak a gépeket, az MI-t is emberek alkották és programozták, és csak arra képesek, amit az ember lehetővé tesz a számukra.

További részletek a beszélgetés tartalmából:

• Miért viszolygunk a robotoktól? (01:55)
• Ennél jobban nem hasonlíthatnak ránk a robotok (04:25)
• A robotok már évtizedek óta velünk vannak (07:45)
• A logisztikában már robotolnak az emberszerű gépek (11:15)
• Mennyibe kerül egy humanoid robot? (12:47)
• Kik a robotnagyhatalmak? (17:27)
• Mekkora piaca van az új generációs robotoknak? (20:43)
• Mi a legnagyobb nehézség a robotipar előtt? (26:12)
• Biztos, hogy mesterséges intelligenciát akarunk telepíteni a humanoid robotok agyába? (29:00)
• Valósággá válhat Asimov három robotikai törvénye? (32:14)
• Vannak országok, ahol nyitottabbak az emberek a humanoid robotokkal? (38:30)
• Hogyan fejlődhet a robotipar a következő években? (42:00)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.