Orbán–Trump-csúcs: kényszerhelyzetbe hozhatja Brüsszelt a megállapodás
A két politikus közötti jó kapcsolatnak köszönhető, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezetése megértő volt Magyarország iránt – ezt mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Világgazdaság Exkluzív különkiadásában. Magyar idő szerint péntek este találkozott Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök. A találkozót hetek óta felfokozott várakozás előzte meg, miután több olyan kérdés is volt a napirenden, amelyek Magyarország energiabiztonságát hosszú távon is befolyásolhatják. A magyar fél a tárgyalásokat egyértelmű sikerként könyvelte el, a műsorban a megállapodás elemeiről beszélgettünk.
Orbán–Trump-csúcs: hatalmas megállapodás született
Bendarzsevszkij Anton kiemelte, hogy nagyon sok konkrétum és konkrét döntés született. A legfontosabb egyértelműen, hogy a megállapodás értelmében Magyarország mentesül a Lukoil és a Rosznyefty elleni szankciók alól, és korlátozás nélkül vásárolhat Oroszországból kőolajat és földgázt is. A másik bejelentés pedig a nukleáris energiára vonatkozott, ami az elemző szerint hatalmas megállapodás. Itt egy 20 milliárd dolláros keretszerződésről született döntés, ekkora összegig lehetnek megrendelések Magyarországról kismoduláris reaktorok beszerzésére, valamint van egy 114 millió dollár értékű fűtőanyag-megállapodás az amerikai Westinghouse-zal.
A jövőre nézve igen komoly hatással lehet az energiabiztonságunkra
– mondta az energetikai megállapodásokról. Ami viszont elmaradt, az a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újratárgyalása. Ez az, ami még a hideghábororú alatt született 1979-ben, és a szovjet korszakban is működött, míg Joe Biden 2022-ben el nem rendelte a felfüggesztését. Pedig Oroszországgal szemben még évekig érvényben volt, „ez igencsak barátságtalan lépés volt” – jegyezte meg. Azért káros Magyarország számára, mert nem tudnak úgy magyar befektetők érkezni Amerikába, hogy mindkét országban ne kelljen megfizetniük az adóköltségeket. Hangsúlyozta, nagyon fontos lenne, hogy a rendelet újra életbe lépjen.
Hogy erről péntek este nem született döntés, annak az lehet az oka, hogy az amerikai kongresszus jelenleg működésképtelen. Egy ilyen rendelet elfogadásához ugyanis nem elég Trump jóváhagyása, végig kell vinni az amerikai törvényhozáson, amely most már 37. napja nem működik.
Pedig ez lenne a nulladik lépés a gazdasági kapcsolatok helyreállítására, de úgy látja, hogy a szándék az megvan az amerikaik részéről.
Brüsszelt kényszerhelyzetbe hozhatja a megállapodás
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerint a megállapodás tükrözi, hogy nagyon jó a politikai kapcsolat a két vezető között. Látható, hogy Trump komolyan gondolja a nyomásgyakorlást India esetében, az amerikaiak elvárják, hogy azonnal váljanak le az orosz energiahordozókról, és fejezzék be a kőolaj vásárlását, ami a legnagyobb indiai cégek esetében meg is történt.
Magyarország helyzete azonban gyökeresen eltér a legtöbb országétól, rövid távon ugyanis nagyon nehéz lenne az orosz energiahordozókat leváltani másra. Ahol ki lehet, ott történtek lépések, például a cseppfolyósított gáz esetében, ahol szó van egy 600 millió dolláros keretszerződésről. Ugyanakkor vannak kapacitáskorlátaink, csak annyit tudunk vásárolni, amennyit a vezetéken átfér, illetve annyit, amennyi nincs lekötve. Kőolaj esetében még bonyolultabb a kiváltás.
Úgy véli, hogy jó politikai kapcsolat önmagában is szükséges volt, hogy az Egyesült Államok vezetése megértő legyen, de az, hogy Magyarország kiszolgáltatott helyzetben van földrajzi pozíciójából fakadóan, inkább hozzájárulhatott ahhoz, hogy az amerikaiak beleegyezzenek a mentességbe.
Arra a kérdésre, hogy az unió szankciós politikájára hatással lehet-e a megállapodás, igennel felelt. Bár heves kritikák érték Trumpot a tavalyi elnökválasztási kampányban az európai politikusok részéről, most mindenki alkalmazkodik, és próbálnak az elnök kedvében járni. Az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodás is ezt tükrözi, ami elsősorban az Egyesült Államok számára volt kedvező.
Ha jó a viszony az amerikai és a magyar vezetés között, akkor valószínűleg nem fogják kiélezni azokat a konfliktusokat, amelyeket egy másfajta amerikai vezetés során kiéleztek volna
– fogalmazott. Jelenleg is folyamatban van egy újabb, 21. szankciós csomag elfogadásának a terve, amely arról szólna, hogy 2027-től az EU teljesen lemondana a csővezetéken érkező orosz energiahordozókról. Ugyan a sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a mentesség korlátlan, az elemző szerint minimum addig tart, amíg a jelenlegi adminisztráció van hatalmon, tehát a következő három évben, 2028-ig nem kell aggódnunk a szankciók miatt. Az persze más kérdés, hogy az unió milyen döntéseket hoz. Ugyanakkor, ha lezárul az orosz–ukrán háború, az merőben más helyzetet fog teremteni.
Addig kell kihúznunk, amíg tart ez a háború, utána lehet, hogy az orosz energiahordozók kérdése nem lesz annyira toxikus
– mondta Bendarzsevszkij Anton.
A teljes adás itt nézető meg:
Ajánlott videók
A szankciók kijátszása semmi, az igazi nagyüzem csak most jön: komolyan megizzadnak majd a legális földgázkereskedők
Alapjaiban formálja át Magyarország energiapolitikáját Nagy Márton „hárompaksnyi” bejelentése – a nagyok, mint a Mol és a MET, már beszálltak, de van egy mindent eldöntő kérdés
