Az idén átlagosan 7-8 százalék közötti béremelést kapnak a vezető beosztásban dolgozók – ez derül ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide kutatásából. Ez a mérték elmarad az alakulásától és a többi munkavállalónak adott béremeléstől is, éppen ezért a menedzserek egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy készek munkahelyet váltani. 

Tired,Exhausted,Depressed,Overworked,Businessman,Ceo,Boss,Freelancer,Having,Working
Keveslik a béremelést a vezető beosztásban dolgozók, ezért inkább munkahelyet váltanának. Fotó: Shutterstock

A Wyser egy közép- és felső vezetők kiválasztására specializálódott cég. Friss elemzésükben – a Managers’ Salary & Market Guide 2023 több mint 12 ezer béradatot dolgozott fel az idei második és harmadik negyedévben – arra hívták fel a figyelmet, hogy óriási a nyomás a vezetőkön a recessziós gazdasági helyzet kezelése miatt. 

Ráadásul visszaesik a reálbérük, így végső soron nem meglepő, hogy egyre nyitottabbak a váltásra.

Igaz, ma már bruttó 2 és 4 millió forint között alakul a vezérigazgatók havi fizetése, attól függően, hogy mekkora céget vezetnek. 

Miért panaszkodnak a főnökök, miközben milliókat keresnek?

A kutatásban elérhető bérsávok szerint minél nagyobb cég irányításáért felelős egy vezető, annál nagyobb bért kínálnak neki. Ehhez jön még a bónusz, amely az éves fizetés 24–72 százaléka között alakul. A vezérhelyettesek 2–2,3 millió forint közötti fizetést kapnak 24–40 százalék közötti éves bónusszal. Mindez tehát impozáns, de a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált adatok szerint a magas infláció ellenére az összes munkavállaló között a legkisebb béremelés közép- és felső vezetői szinten volt.

„Az idei évben óriási nyomás alá kerültek a vezetők. A nehéz piaci, gazdasági környezet, a vállalatok emelkedő költsége, illetve a munkavállalókért folytatott harc is nyomja a vállukat, miközben visszaesik a keresetüknek a reálértéke” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője. Ennek hatására több mint duplájára nőtt a váltásra nyitott vezetők aránya. A HR-, a sales-, illetve az építőipari és ingatlanszektorban már meghaladja a 25 százalékot azok aránya, akik az elmúlt egy évben váltottak, vagy hamarosan váltani szeretnének. Az életszínvonaluk visszaállítására sokan egyetlen megoldást látnak: a munkahelyváltást. A vezetők a recessziós gazdasági helyzet ellenére nem kapaszkodnak a székükbe – ahogy az ilyenkor lenni szokott –, hanem az életszínvonaluk megtartása érdekében új kihívásokat keresnek.

Mennyit keresnek a főnökök?

A pénzügyi igazgatóknak bruttó 2–2,7 millió forint közötti bért kínálnak attól függően, hogy milyen nagy az adott vállalat. De ma már a kontrollingigazgatók fizetése is eléri a 2 millió forintot. Az IT-igazgatók bére 2,2 millió forint környékén alakul, míg a technológiai igazgatóké (CTO) megközelíti a havi 3 millió forintot. A Wyser kutatása szerint az IT-szektorban az elmúlt időszakban megtorpant az a nagy bérrobbanás, amelyet hosszú éveken át folyamatosan láthattunk.

A HR-részlegek vezetőit a friss adatok szerint 2-2,2 millió forinttal csábítják. Korábban a HR-vezetők bére inkább a lemaradók között volt, ám ez már a múlté. Az egyre jellemzőbb toborzási problémák, a munkaerőhiány, a Covid-válság, a home office és az irodai munkavégzés kihívásai, illetve az inflációs krízis közepette jóval felértékelődött a szerepük a legtöbb szervezetben.  

Vigyázat, kevés a jó vezető

Annak ellenére, hogy a vezetők nyitottabbak a váltásra, mindez nem jelenti azt, hogy könnyebbé vált betölteni a megüresedő pozíciókat. „Most, hogy számos vezető váltana munkahelyet, sokan azt gondolják, hogy hirdetések útján könnyen be lehet tölteni a nyitott pozíciókat. Nem biztos azonban, hogy a hirdetésekkel a legjobb vezetőket tudjuk megszólítani. Ők ugyanis még ma is inkább passzív álláskeresők. A sok bejelentkezőből tehát könnyen rosszul választhatunk, ám a hiányosságok hosszú idő után kerülnek a felszínre” – hívta fel a figyelmet Rónai Dániel.

Nem elég gazdagok a magyar milliárdosok: csak álmodhatnak az osztrák, a lengyel vagy a cseh vagyonokról – itt a friss rangsor

A magyar milliárdosok csak itthon szupergazdagok, a régióban már nem számít rendkívülinek a vagyonuk. A probléma az, hogy a rendszerváltás utáni gazdasági konjunktúrára alapozva Magyarország vagyonos rétegének Csehországhoz vagy Lengyelországhoz kellene közelítenie, ehelyett azonban Romániával versenyeznek.