A közterhek mérséklése megoldás lehet

Nem szerencsés a minimálbér egy lépésben történő drasztikus emelése -- áll a Kopint-Datorg Rt. legfrissebb konjunktúrajelentésében. A kutatóintézet szerint ugyanis a lépésnek számos kedvezőtlen makro- és mikrogazdasági hatása lehet.



A jelentés ilyen hatásnak tekinti a bérarányok drasztikus változását, illetve a munkavállalói jövedelmek szerkezetében bekövetkezett módosulásokat. Ennek tovagyűrűző hatásai is lehetnek, melyek a foglalkoztatottságra és az inflációra is kihatnak. A túlzottan nagyarányú minimálbér-emelés ugyanis nem feltétlenül áll összhangban az ágazat munkapiacán kialakult egyensúlyi bérekkel. Mivel ez utóbbi a vállalatok jövedelmezőségével áll szoros kapcsolatban, elképzelhető, hogy egyes gazdasági területek jövedelmezősége erőteljesen romlik. Ennek mértéke akár 6-10 százalékpontos is lehet.



A nyereségesség romlására a vállalatok termelés-visszafogással, foglalkoztatáscsökkentéssel és a minimálbér-előírások megkerülésével reagálhatnak. A keresleti hatás csak akkor nem éreztetni hatását az árszínvonalon, ha megfelelő mértékű létszámleépítéssel jár együtt.



A minimálbér-emelés hatására azon ágazatok helyzete romlana tovább, amelyek eddig is rosszul álltak -- véli a Kopint-Datorg. A költségvetési szektorban még valamivel jobb a helyzet, hiszen ott az állam előírásai jobban érvényesülnek. A probléma itt az lehet, hogy a költségvetési intézmények normatívaalapú finanszírozása nem feltétlenül nyújt elegendő keretet a magasabb bérek kifizetésére. Ezért a dologi kiadások, illetve a magasabb bérűek rovására történhetnek meg a kifizetések. Ez utóbbi valószínűbbnek látszik. Ugyanis -- mint ahogy azt a Pénzügykutató Rt. is megállapította jelentésében -- a következő két év büdzséjében a működési kiadások keretét nem szabták túl bőre. A költségvetési szférában -- elsősorban az egészségügyben, másodsorban az oktatásban -- számítások szerint 186 ezer embert érint a minimálbér-emelés.



Nagyobb gondokat okozhat a hirtelen változás a versenyszférában. A vállalatok megnövekedett terheik hatására a kiszolgáltatott dolgozókon keresztül csökkenthetik költségeiket. Elképzelhető a "számlázás" intézményének további terjedése, vagy a 4-6 órára bejelentés. Ezzel "javulhat" az a statisztika, amely hazánkban nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mutatja a részmunkaidősök arányát.



A magánszektorban az intézkedés elsősorban a mezőgazdaságot, a textil-, a bőr- és cipő-, valamint az élelmiszeripart érintheti. Különösen az önfoglalkoztatók és az őstermelők terhei növekedhetnek. A kisebb vállalkozások a szürke-, illetve feketegazdaságba menekülhetnek, aminek az elmaradt járulékokon keresztül költségvetési vonzatai vannak.



A minimálbér hirtelen emelése helyett célszerű volna a lassabb ütemű növelés és/vagy az alacsony keresetek utáni közterhek csökkentése. Ez utóbbi a vállalkozások ellenállását is mérsékelhetné.



Más kutatóintézetek szintén számolnak azzal, hogy az intézkedés változásokat idézne elő a munkapiacon, de úgy vélik, a versenyszektor rugalmasan tud majd alkalmazkodni az új állapothoz. A GKI Gazdaságkutató Rt. például a részfoglalkoztatást és a normaátállítást véli a vállalkozások elkerülő stratégiájának.

Veszélyekkel jár a gyors minimálbér-emelés A minimálbér hirtelen emelése helyett az átlagbérekhez való lassabb közelítést és az alacsony keresetek közterheinek mérséklését javasolja a Kopint-Datorg. A tervezett intézkedés követhetetlen változásokat indíthat el a munkapiacon, mely más területeken is kedvezőtlen következményekkel járhat. M. I.-->