Aggódó lakásbérlők

Reális a veszély, hogy november 30-a után nagyobb számban jelennek majd meg befektető cégek, amelyek lakottan vásárolnak meg önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásokat -- állítja Battha Pál. A Lakásbérlők Egyesületének (Labe) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: már az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy általában teljes épületek megszerzése a cél. A lakástörvény viszont nem védi megnyugtatóan az önkormányzatok által eladott ingatlanokban élő bérlőket -- véli a főtitkár.

A jogszabály szerint a bérlőknek 1995. november 30-ig kellett bejelenteniük, ha meg kívánták vásárolni otthonukat. A lakót még öt esztendeig -- azaz ez év november 30-ig -- elővételi jog illeti meg. Ha ezzel nem akar vagy nem tud élni, öt évig akkor is csak írásbeli hozzájárulásával lehet lakását kívülállónak értékesíteni. A moratórium azonban a jövő hónapban lejár, s ettől kezdve a törvény már csak a nyugdíjasok hozzájárulásának megszerzésére kötelezi az önkormányzatokat. A becslések szerint Magyarországon jelenleg 200-250 ezer bérlakás lehet, ebből mintegy 80-90 ezer Budapesten.

A problémák forrása várhatóan az lesz, hogy a magántulajdonba kerülő ingatlanokra nem érvényes az önkormányzati lakásokra vonatkozó lakbér. A bérlő bírósághoz fordulhat, ha a felemelt összeget nem fogadja el. Ám ha a bíróság által megállapított lakbér kifizetése is meghaladja anyagi erőit, lakásfenntartási támogatásra pedig nem jogosult, az új tulajdonos végső soron élhet a rendkívüli felmondás jogával.

A jogalkotóknak sürgősen lépniük kellene a bérlők védelme érdekében -- véli Battha Pál. A főtitkár szerint elsősorban Budapesten, illetve a nagyobb városokban már most is van jele annak, hogy befektetők meg akarnak szerezni egykor színvonalas, ám mára lepusztult épületeket. Ezek fenntartása is rendkívül drága, felújításukra pedig végképp nincsenek forrásaik az önkormányzatoknak, amelyek ezért szívesen szabadulnának az ilyen ingatlanoktól -- állítja a szakember. A lakók többsége pedig nem tud annyit fizetni, mint a befektető.

A Labe főtitkára szerint valószínűleg ritkán fordul majd elő, hogy -- a végsőkig élezve a helyzetet -- az utcára teszik a lakókat. Inkább arra lehet számítani, hogy az új tulajdonosok pénzzel próbálják rávenni őket a kiköltözésre. A bérlőket nem védik a törvények, ha az új tulajdonos a legváltozatosabb módszerekkel próbálja "kipiszkálni" őket. A befektetők így 50-60 millió forintért 200-300 milliós ingatlanokhoz juthatnak hozzá -- mondta Battha Pál.

A lapunknak nyilatkozó önkormányzatok azt állítják: nincs mitől tartaniuk a bérlőknek. A VIII. kerületben, ahol a legtöbb -- 12 ezer bérlakást -- tartják nyilván, az önkormányzat nem bánná, ha néhányat eladhatna. A fenntartásukra, felújításukra fordítható pénz ugyanis nem áll arányban a bérlakások számával -- mondta Hollós Judit kerületfejlesztési igazgatóhelyettes. Ám a Józsefvárosban intézményi befektetők is csak akkor vásárolhatnak meg egy egész épületet, ha előtte a bérlőkkel egyeztetnek, és mindenki számára elfogadható megoldást találnak. Az eladást bizottsági döntésnek is meg kell előznie.

A lX. kerületi önkormányzat nem gondolkodik azon, hogy intézményi befektetőknek adjon el épületeiből. Nagy a valószínűsége annak, hogy a befektető, amelyik lakottan megvásárol egy épületet, lehetetlen helyzetbe hozza az ott lakókat, akik nem akarnak vagy nem tudnak elköltözni -- véli Gegessy Ferenc polgármester. Volt arra példa, hogy a Ferencvárosban eladtak egy egész épületet, de az önkormányzat minden lakót elhelyezett, és csak ezután értékesítette az ingatlant.

A Xl. kerületben Szőke László alpolgármester nem tud érdeklődő intézményi befektetőről, de nem is kíván ilyen ügyben tárgyalni. A házak jelentős része vegyes tulajdonú, így az önkormányzat nem is dönthet az értékesítésről. A teljesen önkormányzati tulajdonban lévő épületek pedig -- állaguk, vagy a kerületfejlesztési terv miatt -- nem értékesíthetők. Emellett az eladás nem is fair a lakókkal szemben -- tette hozzá. A Xl. kerület még 1997-ben értékesített lakottan egy épületet. Filléreket kapott érte, az új tulajdonos pedig a legdrasztikusabb eszközöket is felhasználta, hogy az ott élőket kiköltöztesse. A lakók aztán az önkormányzathoz fordultak segítségért -- magyarázta az alpolgármester.

Lenne igény, illetve fizetőképes kereslet az egykori felső középréteg nívós polgári otthonaira, ha színvonalasan felújítanák a lakásokat és az épületeket is -- fejtette ki lapunknak Beák Attila. A Magyar Ingatlanszövetség elnökségi tagja szerint azonban ma meglehetősen bizonytalan vállalkozás lakott ingatlanok megvásárlása. A szakértő úgy látja: Budapest belső kerületeinek néhány frekventált pontján -- például az V. kerületben vagy az Andrássy út környékén -- megéri megvenni az épületeket és kifizetni a lakókat. A belváros leromlottabb részei iránt azonban valószínűleg nem lesz nagy érdeklődés, így szerinte a lakott ingatlanok megvásárlása nem lesz tömeges jelenség.

Az önkormányzatok szerint nincs ok a nyugtalanságra Reális a veszély, hogy november 30-a után lakott önkormányzati ingatlanokat vásárolnak meg befektetők a bérlők feje fölül -- állítja a Lakásbérlők Egyesülete. A szervezet főtitkára szerint elsősorban teljes épületeket néznek ki maguknak a jelentősebb tőkével rendelkező cégek, s a bérlők többsége nem tud majd elővételi jogával élni. Az önkormányzatok szerint viszont nincs ok arra, hogy a bérlők aggódjanak. B. K.--K. Á.-->