Beruházások a kohéziós alapból

Az 1993-ban létrehozott kohéziós alap konkrét projekteket finanszíroz a környezetvédelem és a közlekedés területén, közel fele-fele arányban. A környezetvédelem területén a vízszolgáltatás és a víz-, illetve a városi szennyvízkezelés javítása, a szilárd hulladék kezelésének fejlesztése, valamint a természeti és kulturális értékek megőrzésének elősegítése a cél. A közlekedésben támogatott beruházások jelentős hányadának számottevő környezeti hozadéka is van -- megállapítható tehát, hogy a kohéziós alap hozzájárulása a gyengébben fejlett tagországok környezetvédelmi problémáinak megoldásához alapvető jelentőségű (a támogatás aránya eléri az adott projekt teljes beruházási költségének 80-85 százalékát).



Az Európai Unió legkevésbé fejlett tagjainak felzárkózását illetően a legsikeresebbnek Írország tekinthető. Míg csatlakozását megelőzően az egy főre eső GDP az országban az EU átlagának csupán 60 százaléka volt, jelenleg már több mint 10 százalékkal meg is haladja a közösségi átlagértéket. Ebben nem kis része volt a kohéziós alap biztosította forrásokból megvalósult fejlesztéseknek is.



Hivatalos EU-értékelés szerint az ír kormány egyértelműen elkötelezett az EU környezeti politikájának alapelemeinek érvényesítése iránt, különös tekintettel az alábbiakra:





a megelőzés elve;
a környezetvédelmi megfontolások integrálása más politikákba -- kormányszinten, az egyes ágazatok, valamint makrogazdasági és pénzügy-politikai szinten egyaránt;
a "szennyező fizet" elve,
a felelősség megosztásának elve.


Ezen elvek érvényesítése természetesen nehéz feladat. Ennek illusztrálására elég a vízdíjaknak a "szennyező fizet" elvet sértő problémáját említeni: míg ugyanis a felhasznált vízért az ipar és a többi gazdasági ág fizet, a lakosságot egy éppen 1997-ben hozott rendelet mentesíti a vízdíj fizetése alól -- holott a háztartások által fogyasztott víz jó része természetesen szennyvízként is megjelenik, amit kezelni szükséges.



A kohéziós alapból Írországnak adott pénzügyi támogatás 1993-ban 60,6 százaléka a közlekedésnek, 39,4 százaléka pedig a környezet védelmét szolgáló projekteknek jutott. Később ez a tendencia fokozatosan egyensúlyba került, és 1997-ben már a pénzek 54,6 százaléka környezetvédelmi célokat szolgált.



A támogatás nagyobb hányada a kisebb volumenű projektekről fokozatosan többéves beruházások megvalósításának finanszírozására tolódott át. A környezetvédelem területén Írországban jelenleg a vízkezelés és az ivóvíz minőségének javítása az egyik, az alap által is támogatott elsődleges cél. A kohéziós alap részvételével finanszírozott szennyvízkezelési projekteket a nagyobb városokban, illetve környezetvédelmi szempontból érzékeny körzetekben valósítják meg.



A hálózati víz minősége különösen a nagy kiterjedésű városi körzetekben okoz problémát. A meglévő vízkészletek és elosztóhálózatok jobb kihasználásával, valamint víztakarékossági intézkedésekre támaszkodva Írország adott feltételei között gyakran jobb költséghatékonyság érhető el, mint megfelelő új infrastrukturális objektumok építése esetén. Ennek megfelelően a víztakarékosság előmozdítása az alap egyik támogatási prioritásává vált.



A kohéziós alapból részesedő többi országtól eltérően Írországban eddig csak két hulladékkezelési projekt valósult meg az alap bevonásával. A kormány ugyanis a hulladékkezelés megoldását -- beleértve a finanszírozást is -- a termelőkre, illetve a hulladékot kibocsátókra bízza.



A gyakorlat tanúsága szerint azonban egyes szűkös anyagi eszközökkel rendelkező önkormányzatok sokszor nehezen tudnak megbirkózni ezzel a feladattal, melynek megoldásába ezért -- a másodlagos hulladékhasznosítás támogatásával -- 1994--1999 folyamán az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) is besegített. Ezzel a másodlagosan hasznosított hulladék aránya tekintetében ugyan valóban javulásra lehet számítani, a sikertörténetnek bizonyult és dinamikusan növekedő ír gazdaság által "előállított" egyre terebélyesedő hulladékhegyek problémáját viszont aligha lehet majd ezzel megoldani. Előbb-utóbb tehát erre a célra létesített infrastrukturális objektumokba is be kell fektetni pénzt.



A szerző szakközgazdász

Szakértő szemmel: Uniós pénzek felhasználása Írországban A csatlakozás után Magyarország várhatóan jelentős támogatáshoz jut az uniós átlag 90 százalékánál kisebb GDP-jű tagállamok felzárkóztatására szolgáló kohéziós alapjának forrásaiból. Ha a jelenlegi szabályozást hazánkra is kiterjesztik, évi több száz millió euróról is szó lehet. Noha az összegnek egyelőre még a nagyságrendje is bizonytalan, a felkészüléshez hasznos tanulságokat szolgáltathat Írország példája. A szigetországot ugyanis a kohéziós alap támogatásait legjobban felhasználó tagállamnak tekintik. Balog Károly-->