Beszállítói, alvállalkozói szerepre várva
Jelentősebb fejlesztési projektek várhatók Jugoszláviában, egyebek között energetikai, vasúti, a vízközműves területeken, továbbá az ipari kapacitásoknál. Ugyanakkor a magyar cégek elsősorban inkább mint alvállalkozók és beszállítók számíthatnak megbízásokra, véli Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. Magyarország azonban egyéb területeken is számíthat szerepre a jugoszláviai újjáépítésben és fejlesztésekben, tette hozzá. A piacgazdaságra való átmenet során szerzett -- egyebek között privatizációs, tőkebefogadó, nemzetközi kereskedelempolitikai -- tapasztalatainak átadásában a nemzetközi közösség számít is a magyar részvételre, vonta meg tapasztalatai mérlegét, amelyeket legutóbb a mintegy tíz napja a Stabilitási Paktum úgynevezett második, gazdasági asztalának Isztambulban rendezett tanácskozásán gyarapíthatott. Példaként említette, hogy magyar szakértők is részt vesznek az OECD által irányított, a Stabilitási Paktum országai, így Jugoszlávia befektetési progamjainak kidolgozásában, amelynek célja a magántőke vonzása a térségbe. Jelenleg is a terepen vannak már olyan magyar szakértők, akik az OECD munkatársaival együtt végzik a privatizációs lehetőségek feltérképezését, a befektetők számára vonzó projektek kidolgozását. Már beindult továbbá a Magyar--Amerikai Partnerségi Kezdeményezés (HAPI), amelynek során a magyar tapasztalatokat adják át a térség országainak. Macedóniával például már folyik is a munka, tette hozzá. Végül, de nem utolsósorban a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való térségbeli országok csatlakozását elősegítendő, előkészítendő holland finanszírozással és magyar szakértőkkel indul hamarosan egy újabb projekt, mondta, hozzátéve: tapasztalatainkat ilyen konstrukcióban később az európai uniós kapcsolatok erősítése érdekében is át tudjuk majd adni.
Miközben egyelőre még csak saját kockázatra tudják a magyar cégek építeni kapcsolataikat, üzleteket kötni jugoszláviai cégekkel, kormányzati szinten is megkezdődött a viszony rendezése, tudtuk meg Balás Pétertől. Ezekben a napokban szakértők tárgyalnak Belgrádban a kapcsolatfelvételről, s a következő hetekben várhatóan magasabb szintű tárgyalások is lesznek. Mihelyst pedig a nemzetközi közösség is teljes egészében normalizálja a kapcsolatokat Belgráddal, mód nyílik az állami szerepvállalásra is a különféle üzletek elősegítésében.
Üzlet pedig lesz szép számmal, hiszen a jugoszláv gazdaság szét van verve. Az elmúlt tíz évben nemcsak a háborúk, konfliktusok okoztak jelentős károkat, hanem az is, hogy elmaradtak az érdemi fejlesztések a gazdaságban. Ma Jugoszláviában az 1300 dolláros egy főre jutó GDP a legalacsonyabb a Balkánon, emlékeztetett.
Várhatóan a Stabilitási Paktum keretében a nemzetközi közösség sok nagy értékű projektet finanszíroz majd Jugoszláviában is. A legsürgősebb délkelet-európai projektekre érkezett 2,4 milliárd eurós felajánlásokat vélhetően továbbiak egészítik majd ki azt követően, hogy Belgrád véglegesen csatlakozhat a Stabilitási Paktumhoz.
Rendeződik a magyar--jugoszláv viszony Egyelőre a vállalatok még csak saját kockázatukra építhetik gazdasági-kereskedelmi kapcsolataikat jugoszláv cégekkel. Ám érdemes résen lenni, hiszen -- elsősorban beszállítóként és alvállalkozóként -- magyar cégek is részt vehetnek a több tíz milliárd dollárra becsült jugoszláviai újjáépítésben és modernizációban. A kormányzati kapcsolatok rendezése már folyik. N. V. Zs.-->
