A Zeman-kormány még júliusban terjesztette elő -- az EU-jogharmonizációra hivatkozva -- a jegybanktörvény módosítására irányuló javaslatát, ami azonban augusztusban elbukott a felsőház vétóján. Az elutasítás igazi okát nem az alkotmányos problémák, hanem a jegybanki függetlenség korlátozásának szándéka jelentette, ami éles kritikát váltott ki az ellenzék, az EU és az IMF részéről.
A javaslat szerint ugyanis a jövőben az államfő helyett a kormány nevezné ki a jegybanktanács tagjait, s egyeztetési joga lenne a jegybank monetáris politkáját illetően is. A kormányzati kontrollt tovább erősíti a bank költségvetését parlamenti jóváhagyáshoz kötő kitétel.
Az eredeti elképzelésekkel ellentétben -- melyek az árfolyam-stabilitás fenntartása helyett az árstabilitás biztosítását jelölték volna meg a jegybank fő célkitűzéseként -- végül teljesen törölték a jegybanki feladatokat deklaráló alkotmányos cikkelyt. A kisebbségben kormányzó szociáldemokraták és a kormányt kívülről támogató (Václav Klaus vezetése alatt álló) polgári demokraták együtt elegendő mandátummal rendelkeztek a háromötödös többséget igénylő alkotmánymódosítás parlamenti szentesítéséhez. Ezt követően a jegybanktörvény felülvizsgálatára irányuló javaslat újbóli megszavazásával a változtatások immár érvénybe léphetnek, hatályon kívül helyezve a -- nyár óta a kereszténydemokrata és kommunista ellenzéki többség által uralt -- szenátus vétóját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.