Módszertani eltérések

Noha az uniós taggá válásnak nem kifejezett feltétele, mindenképpen hasznos a csatlakozás gyorsításához az, ha hazánk teljesítené a maastrichti kritériumokként ismert limiteket, például azt, hogy az államháztartás hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát. A kormány prognózisában már 2003-ra 3 százalék alatt lesz a hivatalos mutató, ám mégsem teljesítjük vele a hivatkozott elvárást, mivel az itthon alkalmazott, GFS-statisztika nem ugyanazokat az adatokat fedi le, mint az unióban alkalmazott ESA95 módszertan. A költségvetési hiány esetén tavaly 2 százalékpont felett volt a két módszertan közti különbség.



Az eltérés abból adódik, hogy az Európai Unió az államháztartás részének tekinti mindazon intézményeket és szervezeteket, amelyek fő funkciója a nemzeti jövedelem és vagyon elosztása. Ezen értelmezés szerint pedig az ÁPV Rt. számos akciója befolyásolja a költségvetési hiány mértékét. Tavaly például csak a privatizációs részvénytársaság 0,8 százalékponttal rontotta volna a költségvetés által publikált 3,9 százalékos hivatalos deficitmutatót.



Egyrészt csökkenti a hiányt, ha az állam tulajdonában lévő eszközöket elad. A jelenlegi gyakorlat ehhez képest eléggé felemás, a központi költségvetés privatizációból származó bevételeit külön szerepelteti, azzal nem csökkenti a deficitet. A társadalombiztosítási alrendszerben azonban folyó bevételként számolják el a tb-vagyon privatizációjából származó bevételeket, ezért a hiány kisebb annál, mint amennyi az uniós módszertan alapján lenne. 1999-ben ez mintegy 0,7 százalékpontos "kozmetikát" jelentett.



Az uniós csatlakozás megköveteli, hogy a hazánk által korábban nyújtott hitelek visszatérülésének elszámolását is változtassuk. Jelenleg az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételeket elsődleges bevételként, azaz költségvetési hiányt csökkentőként értékelik. Az ESA95 alapelvei között azonban az szerepel, hogy egyszerű pénzügyi eszközök cseréje nem csökkentheti a hiány mértékét.



Azt sem engedi meg az ESA módszertan, hogy a leértékelésből származó bevételek a költségvetés hiányát csökkentsék. A forint leértékeléséből származó nyereséget pedig az MNB befizeti a költségvetésbe, ezzel az elmúlt évben például 0,6 százalékponttal tudta csökkenteni a deficitet.



Az uniós normákhoz hasonló hiánymutatót egyedül a Magyar Nemzeti Bank közöl, ők az SNA-statisztika alapján határozzák meg a költségvetési deficit mértékét. Ez nagyban hasonlít az unióban használt módszertanhoz, egyetlen eltérés, hogy nem veszik figyelembe a költségvetésbe történő, árfolyamnyereségből származó jegybanki befizetéseket.

Az unió magasabb magyar költségvetési hiányt számol Jövőre a bruttó hazai termék 3,4 százalékára csökkenhet az államháztartás hiánya, 2003-ra pedig 2,4 százalékos deficittel zárhat a büdzsé -- áll a költségvetés tervezetében. Az európai uniós csatlakozáshoz referenciaként állított maastrichti kritériumoknak mégsem felelünk meg, az unió statisztikai rendszere alapján ugyanis más, a hazai hivatalos adatoknál rosszabbak a mutatóink. Az EU módszertana szerint még mindig a GDP 6 százaléka körüli az államháztartási hiány mértéke. Oláh Gábor-->