Bezárulnak a kiskapuk

A napokban ismét módosított jövedéki adótörvény értelmében kiegészült a szőlőtermelő fogalmának meghatározása. Minden olyan gazda ebbe a körbe tartozik, aki -- függetlenül az általa művelt terület nagyságától -- szőlőtermését részben vagy egészben értékesíti (ez alól csak a csemegeszőlő értékesítője kivétel). Jövőre csak attól a termelőtől vásárolhat szőlőt az adóraktár, akinek van regisztrációs száma.
A törvény eddig tág kiskaput hagyott, amit sokan fel is fedeztek, mondta el lapunknak Mózs Elek, a vám- és pénzügyőrség jövedéki főosztályának helyettes vezetője. A hegyközségi adatok alapján a VPOP legalább 70 ezer szőlőtermelő regisztrációs kérelmét várta, ám csak 47 ezren jelentkeztek. Valószínűsíthető: több ezren úgy bújtak ki a nyilvántartási kötelezettség alól, hogy szóbeli szerződésekkel másoknak adták művelésbe a földjük egy részét, így egy-egy szőlőterület már nem érte el a kritikus 1500 négyzetmétert.
A szigorítással párhuzamosan változott az egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosultak köre is. A módosítás szerint az lehet jogosult, aki az utolsó három év átlagában évente az adómentes mennyiséget meghaladó, de legfeljebb 1000 hektoliter szőlőbort készít, kivéve, ha annak több mint 25 százalékát vásárolt borból állítja elő. Ez esetben ugyanis már a nagytermelőkre előírt adóraktári engedélyt kell kiváltania.
A törvény a jövőben lehetőséget ad arra is -- tudtuk meg --, hogy a minőségi kifogás, vagy lejárt szavatosság miatt a szabad forgalomból visszaszállított bor utáni adót vissza lehessen igényelni. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a szőlőbort újrafeldolgozza a termelő, vagy megsemmisíti.
Várható az is -- közölte Mózs--, hogy némileg egyszerűsödik a sokak által túlságosan bonyolultnak tartott pincekönyv vezetése. Az agrár- és a pénzügyi tárca közös rendeletéhez már készül a módosítás.