Eltérő adatok a PM-ben

A kormány hivatalosan 5-7 százalékos sávba várja a jövő évi áremelkedés ütemét, a következő év költségvetését ezért 6 százalékos infláció mellett tervezte. Ennek ellentmond a Pénzügyminisztérium jövő évre várt GDP-prognózisa.

A makropálya kiszámolásához nem a 6 százalékos fogyasztói árindexet, hanem 6,4 százalékos GDP-deflátort használt a PM. A bruttó hazai össztermék számbavételénél nem csak a mindenki által figyelt fogyasztói árindexet kell figyelembe venni, külön árindexe van a közületi fogyasztásnak, a beruházásoknak, vagy az exportnak és az importnak is. A fogyasztói árszínvonalat 63 százalékos súllyal vették figyelembe, annak értékét pedig 6,1 százalékra állították be.

Szakértők azt is furcsállják, miként lehetséges, hogy a beruházások drágulását szintén 6,1 százaléknak veszik. Jelen pillanatban ugyanis 13 százalékot közelíti ez az index, s kicsi az esélye a több mint 50 százalékos csökkenésnek.

A legkisebb súllyal -- 10 százalékkal -- a közületi fogyasztás árindexe szerepel a GDP-prognózisban; ebben a szektorban jövőre 6,3 százalékos a hivatalosan várt drágulási ütem.

A külkereskedelem is csökkentőleg hat a gazdaság egészét jellemző árszint meghatározásánál. Az import 5,3 százalékos jövő évi árindexe jóval alacsonyabb az exporténál, ráadásul súlya is 3 százalékponttal magasabb az indexben az 58 százalékos értéken figyelembe vett kivitelhez képest.

A szaktárca jövőre 14 660 milliárd forintos GDP-t prognosztizál, az idei, módosított előirányzat 13 070 milliárd forint.

A fogyasztói árindexet 6,1 százaléknak vették A 2001. évi GDP alakulását nem 6, hanem 6,4 százalékos fogyasztói árindexszel számolta a pénzügyi tárca -- árulkodik a PM hivatalos nominális GDP-adata. Nem csak a fogyasztói árszint esetében nevezhető túlzottan optimistának a kormány, a beruházások drágulását például szintén csak 6 százalékkal számolja. Jelenleg ez az index a 13 százalékot közelíti. Oláh Gábor-->