Az angliai Cambridge melletti Sanger központban az emberi génállomány egyharmadát térképezhették fel, a gépek körülbelül 3,1 milliárd "betűt" tárolnak. A munka -- mint arról beszámoltunk -- június 26-án fejeződött be. A "betűk" értelmének, azaz annak megfejtése, hogy a bázispárok sorrendje végső soron mit jelent az ember fejlődése, betegségei, halála szempontjából, jórészt még hátravan. Mind a hardver-, mind a szoftvervállalatok sorban állnak azért, hogy kivegyék részüket a "génfejtés" robbanásnak induló piacán.
Biotechnológiai, gyógyszer- és agrokémiai vállalatoknak egyaránt szükségük van az ilyen szuperszámítógépes adatokra, adattárolásra, szoftverekre, hiszen új termékekre szeretnék "beváltani" a gének terén történt felfedezéseket. Az élettudomány pedig egyre csábítóbb lehetőségnek kínálkozik az információs technológiai vállalatok számára, különösen, amikor a számítógépek értékesítése más üzleti vállalkozásoknak a lassulás jeleit mutatja.
Az International Business Machines Corp. becslése szerint az úgynevezett élettudományok információs technológiai piaca az idei 3,5 milliárd dollárról 2003-ra meghaladhatja a 9 milliárdot, hiszen maga az élettudomány volumene is félévenként megkétszereződik.
Az IBM "ősriválisa", a Compaq Computer Corp. -- amely a világ legnagyobb személyi számítógépgyártója -- máris nagy mennyiségben szállít szervert az élettudományi ágazatnak, beleértve a fenti Sanger központot is. Ügyfelek új generációjának megszerzésére a Compaq 100 millió dollárt készül befektetni új biotechvállalatokba. Martin Walker, a Compaq európai igazgatója szerint óriási lehetőségek kínálkoznak cége nagy teljesítményű szervereinek, amelyeket majd lényegesen nagyobb nyereséggel lehet eladni, mint a személyi számítógépeket.
A világ 12 legnagyobb élettudománnyal foglalkozó vállalata együttvéve k+f költségvetésének közel 10 százalékát költi információs technológiára, és ez az összeg egyre nő -- jósolja. Szerinte a biológia válik előbb-utóbb az uralkodóvá a számítógépes tudomány alkalmazásában.