BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Késni fog a módosítás

A Pénzügyminisztérium már dolgozik a jegybanktörvény módosításán. Országjelentésében az unió is a jegybanktörvény EU-konform megváltoztatását szorgalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján erre 2001 őszén kerülhet sor. Bár a jogszabály nagy része már most is megfelel a nyugati gyakorlatnak, a késlekedés mégis kellemetlen. Magyarország ugyanis ígéretet tett, hogy a változtatásokat 2000-ben végrehajtja.

A jegybank működésére vonatkozó hatályos reguláció három fő területen tér el az unióban alkalmazott szabályozástól -- fejtette ki a Világgazdaságnak Hetényi Géza, a Külügyminisztérium munkatársa. Ezek közül csupán az egyik az újabban gyakran felmerülő jegybanki függetlenség kérdése. A másik módosításra szoruló terület a jegybank legfőbb céljának megfogalmazása, a harmadik pedig a közvetlen jegybanki hitelnyújtás lehetősége.



A függetlenséggel kapcsolatban csupán kisebb változtatások szükségesek -- mondja Hetényi. Ezek például a jegybanktanács kormányzattól, illetve kormányzati ciklusoktól való függetlenítésére irányulnak. Ennek érdekében a tagok kinevezési idejét meghosszabbíthatják. A jegybanktanács ülésein részt vevő pénzügyminisztériumi képviselő szerepét szintén felülvizsgálnák.



A jelenlegi törvény szerint a jegybank feladata a nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Mivel a két feladat között egyik sem élvez prioritást, ez elvileg szerepzavart jelenthet a jegybank számára. Ezért a jelenleg tervezett változtatások a fizetőeszköz vásárlóerejének védelmét a kormányzat támogatása elé helyeznék.



A másik módosítás arra irányul, hogy a "nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme" passzust -- az uniós gyakorlatnak megfelelően -- az árstabilitásra, vagyis kizárólag a belső vásárlóerőre vonatkozó feladat váltsa fel. A jelenlegi inflációs viszonyok között azonban különösen hatna az "árstabilitás fenntartása" mint feladat megfogalmazása -- mondja Hetényi. Ezért valószínű, hogy a törvényben az árstabilitás elérése is az alapvető feladatok közé lesz sorolva. A jegybank legfőbb feladata az alkotmányban is szerepel, ezért ennek módosítására is szükség lesz.



A fenti kérdéseknél erőteljesebben bírálja az unió a jegybanki hitelezés jelenlegi szabályozását. Az 1996-ban módosított jegybanktörvény megtiltotta a kormányzat közvetlen hitelezésének lehetőségét.



Ugyan ez megfelel az unióban alkalmazott gyakorlatnak, ám a magyar jogszabály fenntartott egy kiskaput. A kincstári egységes számla átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására ugyanis a jegybank rövid lejáratú hitelt nyújthat.



A hitelnyújtás lehetőségének törlése csupán formális jelentőségű. Ezek a 15 napos lejárati idejű tartozások ugyanis év végén nem állhatnak fenn, vagyis a likviditási hitelt nem lehet a törvényt kijátszva hosszú távú finanszírozásra felhasználni. Ráadásul a jelenlegi gyakorlat megfelel az uniós szabályoknak -- mondja Hetényi Géza --, ugyanis ilyen hitelfelvételre már több mint fél évtizede nem került sor.



A módosítások nagy része tehát technikai jellegű, amelyek az uniós jogszabályokhoz történő kiigazítást szolgálják. Sok esetben egyszerűen a jelenlegi gyakorlatra történő "ráigazítást" jelenti. Így nem okoz különösebb változást sem a jegybank státusában, sem pedig a mindenkori kormányzattal való viszonyában. Az uniós kritika mégis kisebb presztízsveszteséget jelent Magyarország számára. A csatlakozási fejezet lezárásakor ugyanis a kormányzat ígéretet tett, hogy az említett módosításokat 2000-ben megteszi. Erre most már nyilvánvalóan nem kerül sor. A hét végi miniszterelnöki nyilatkozat kizárta, hogy Surányi György elnöksége idején a törvénymódosításra sor kerülne. Ezért a legvalószínűbb időpont 2001 ősze.



A Fidesz berkeiben egy a harmonizációs szándékoktól független módosítás lehetősége is felmerült. Eszerint a jegybanktanács hatáskörét vissza kellene állítani az 1997 előtti állapotba. Ez a jegybankelnöki pozíció gyengülését jelentené. A javaslat azonban egyelőre nincs napirenden, így valószínűleg erre a módosításra nem kerül sor.





Már csaknem teljesen EU-konform a jegybanktörvény A Pénzügyminisztérium már dolgozik a jegybanktörvény módosításán. Országjelentésében az unió is a jegybanktörvény EU-konform megváltoztatását szorgalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata alapján erre 2001 őszén kerülhet sor. Bár a jogszabály nagy része már most is megfelel a nyugati gyakorlatnak, a késlekedés mégis kellemetlen. Magyarország ugyanis ígéretet tett, hogy a változtatásokat 2000-ben végrehajtja. Madár István-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek