Középtávon optimisták lehetünk

A regionális konferencia első napján a külföldi előadók objektív képet vázoltak fel hazájuk agrárgazdaságáról; a termelési válságról éppúgy szóltak, mint piaci zavarokról, a kereslet hiányáról, a piaci kapcsolatok szétzilálódásáról s a marketingmunka gyengeségéről. Megfogalmazták a jövedelem- és a tőkehiányt, s utaltak a privatizációs zavarokra és a jogi szabályozás korlátaira is.
A Magyarországon befektetett külföldi tőke állománya legalább kétszerese az összes balkáni országban befektetett tőkének. Ezárt elvileg a multinacionális vállalatok magyarországi központjából könnyebb lenne a térséget ellátni -- fejtette ki Kádár Béla, hazánk OECD-nagykövete. Egyelőre nehéz megmondani, hogy e döntést meghozzák-e az egyes anyavállalati központok. A külföldi tőke erőteljesebb megjelenéséhez az is kell, hogy mielőbb építsék ki a Nyugat-Európa és a Balkán közötti infrastruktúrát, hangsúlyozta.
Ugyanakkor, mivel a balkáni térségben a nemzetközi nagyvállalatok még alig vannak jelen, s az ottani üzletemberek többnyire kis- és középvállalatokat képviselnek, ezek jó partnarai lehetnek a magyar kkv-nek, amelyeknek szükségük van piacra. Tehát ha megindul a jövedelemátcsoportosulás nyomán a gazdasági növekedés a balkáni országokban, középtávon optimisták lehetünk -- vélekedett Kádár Béla.