Magyarországon még sok a teendő
Az uniós közvéleményt jogosan aggasztják a bővítés környezeti hatásai -- fogalmaz Verstrynge a környezetvédelmi főigazgatóság Environment for Europeans című folyóiratának legfrissebb számában. Az új tagok felvétele azonban szerinte nem fog az EU környezeti állapotának romlásához vezetni, a csatlakozni vágyó országoktól ugyanis szigorúan megkövetelik az uniós normák átvételét és betartását.
Fontos a mérleg másik oldalát is figyelembe venni: azt a gazdag természeti örökséget, ami a kelet-közép-európai országok "hozományaként" az EU részévé válik -- teszi hozzá. A keleti bővítés persze mindenképpen új kihívások elé állítja az uniós környezetvédelmi politikát, hiszen egyes problémák a kontinensnek csak azon a részén lépnek fel.
Álláspontja szerint a tagjelölt országokban mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség: a környezetvédelmet nem valamiféle ráadásként kell kezelni, hanem a jövőbeni gazdasági siker zálogaként. Ezt követően a terület adminisztratív kapacitását kell növelni, és végrehajtani a szükséges beruházásokat. Erre jelentős összeget --- az érintett államok GDP-jének 2-3 százalékát -- kell fordítani, aminek Brüsszel csak kisebb részét tudja átvállalni (a PHARE, az ISPA vagy a LIFE programokon keresztül).
Verstrynge a legfontosabb problémák között említi a régi ipari létesítményeket, szennyezett katonai bázisokat, továbbá a nukleáris biztonság kérdését. Utóbbival kapcsolatban emlékeztet: Litvániát, Szlovákiát és Bulgáriát már kérték a Csernobil típusú reaktorok bezárására.
Környezetvédelmi felkészülés: legjobban a Baltikum halad Magyarország jó úton halad az uniós környezetvédelmi követelmények teljesítése felé, ám még sok a teendő -- vélekedik Jean-FranÇois Verstrynge, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságának helyettes vezetője. A tisztviselő szerint Szlovéniában, a balti országokban és Szlovákiában tapasztalható a legnagyobb előrelépés, a legkomolyabb kihívások pedig Lengyelországra, Csehországra, Romániára és Bulgáriára várnak. VG-összefoglaló-->
