Már csak Nizzában lehet bízni
Barnier meglepődésének és csalódottságának adott hangot a tárgyalások jelenlegi állása miatt, kiemelve egyes tagországok eltökéltségét vétójoguk fenntartására az adózás, a bevándorlás és a szolgáltatások kereskedelme területén -- írja a Financial Times. Gordon Brown brit pénzügyminiszter például éppen a most elért adóügyi kompromisszumra utalva bizonygatja, hogy szükségtelen a minősített többségi döntéshozatalra való áttérés, hiszen így is sikerült megállapodásra jutni. Gerhard Schröder német kancellár pedig az Agence Europe szerint a menedékjog és a bevándorlási politika kérdésében ragaszkodik körömszakadtáig a tagállami vétó fenntartásához.
Az Európai Bizottság öt területen látná szükségesnek a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztését: ezek az adózás, a kereskedelempolitika, a menedékjog és bevándorlás, a szociális politika és a regionális támogatások. A témák nagy részénél azonban komoly ellenállás tapasztalható egyes tagállamok -- gyakran éppen a legnagyobbak -- részéről.
Barnier ennek fényében nem lát esélyt gyökeres reformra, ám azt elképzelhetőnek tartja, hogy többé-kevésbé elfogadható alku jön létre Nizzában. A legnagyobb valószínűsége szerinte egy kettős többségi rendszer bevezetésének van, ami azt jelentené, hogy mind a tagországok, mind pedig a lakosság száma alapján az unió többségének kellene támogatnia valamely javaslatot.
Vannak persze a megegyezés irányába mutató jelek is, bár ezek értéke sokszor megkérdőjelezhető. Német- és Franciaország például a múlt héten terjesztett elő közös javaslatot az adóügyek egy részének minősített többségi döntéshozatal alá utalásáról. Diplomáciai források szerint azonban ennek elfogadására semmi esély, mivel Nagy-Britannia, Luxemburg, Svédország, Dánia és Portugália kategorikusan ellenez minden ilyen irányú lépést.
