Adócsökkentéssel a recesszió ellen

Bush csapata letámadta -- a Reuters szóhasználata szerint -- az amerikai televíziók vasárnapi politikai műsorait, és azt sulykolta, hogy a gazdasági helyzet súlyos aggodalomra ad okot. Éppen ezért -- hangzott az "egyenrecept" -- minden korábbinál nagyobb szükség van a tíz évre tervezett 1300 milliárd dolláros adócsökkentés egy intézkedéssel való bevezetésére.
Az alaphangot maga Bush még pénteken adta meg, amikor John Breaux demokrata szenátorral folytatott megbeszélése után újságírók előtt kijelentette: tart attól, hogy a gazdaság a recesszió küszöbére érkezett, s ez is az egyik oka annak, hogy olyan égetően szükségesnek tartja az adókulcsok átfogó csökkentését.
A Fehér Ház szóvivője, elismerve a növekedési ütem lassulásának jeleit, visszautasította a Bushék festette sötét képet.
A tévés offenzívát részben az indokolta, hogy újabban felmerült, a kongresszusi béke érdekében talán nem egyszerre, hanem lépésről lépésre kellene az adócsökkentést bevezetni, s ennek olyan szószólója is akadt, mint Dennis Hastert, a képviselőház republikánus elnöke (aki aztán gyorsan retirált). Az akció a Greenspannel mára tervezett találkozó előkészítését is célozhatta. A republikánus "származású" Fed-elnök szerint ugyanis a költségvetési többletet nem adóelengedésre, hanem az államadósság törlesztésére kell fordítani.
Az USA érdekeit az erő pozíciójából fogja képviselni -- jelentette ki Bush abból az alkalomból, hogy tudatta: Colin Powellt, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának volt elnökét nevezi ki leendő kormánya külügyminiszterének.
Az USA a jövőben is az európai és ázsiai szövetségesekkel összhangban fog cselekedni -- tette hozzá, megjegyezve: a külpolitika arculatát és hangját Powell testesíti meg. Mára várható annak bejelentése, hogy Condoleezza Rice lesz a nemzetbiztonsági tanácsadó. Ő ezek szerint a háttérben marad.
Kinevezése alkalmából Powell röviden vázolta politikai krédóját: kérlelhetetlen álláspont a tömegpusztító fegyvereket előállító országokkal szemben; elkötelezett szerepvállalás a Közel-Keleten, és folytatólagos munkálkodás az ottani békén; Irakkal szemben fenn kell tartani a szankciók valamilyen formáját, de ez nem irányul az iraki nép ellen. A CNN ebben a sorrendben ismertette Powell prioritásait. A Der Standard tudomása szerint kijelentette még, hogy Kínát és Oroszországot az USA nem fogja sem ellenségként, sem partnerként kezelni, hanem olyan országokként, amelyek keresik az útjukat. Bush "erőpozíciós" kijelentését azzal egészítette ki, hogy az érdekeket a gazdasági és a katonai erő helyzetéből képviseli majd Washington.
Madeleine Albright távozó külügyminiszter minden segítséget megígért utódjának a hivatal zökkenőmentes átvételéhez és azon túl is. A szenátus külügyi bizottságának republikánus és demokrata vezetői egyaránt leszögezték, minél előbb sort kerítenek Powell meghallgatására és kinevezésének jóváhagyására, hogy az új elnököt már hivatalba lépésének első napjától segíthesse munkájában.
A Fehér Ház bevételére készülő Bush-csapat beköltözött az átmeneti időre szolgáló irodaházba, 5 millió dollárt kapott az illetékes hivataltól az ügyek átvételének lebonyolítására. A stábnak 6400 alacsonyabb-magasabb beosztásba kell embereket találnia, ezek közül 1125-öt a szenátusnak is jóvá kell hagynia.