FVM: régiórevízió nem indokolt

Nem javasolja a földművelésügyi tárca a régióbeosztás megváltoztatását, így a közép-magyarországi régiót meghagyná jelenlegi összetételében -- derül ki abból a tanulmányból, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) háttérintézménye, a VÁTI Magyar Regionális és Urbanisztikai Kht. készített. Ez a tanulmány az első hivatalosnak tekinthető vélemény ebben a kérdésben. A kormány nevében az FVM készítteti el azt az előterjesztést, amit a törvény értelmében ez év végéig a parlament elé kellene terjeszteni. Az anyag jelenleg tárcaegyeztetésen van -- tudtuk meg a VÁTI-nál. A dokumentumban leszögezik: "Az elfogadott hét tervezési-statisztikai régió mai rendszere a területfejlesztési politika céljait megfelelően szolgálja, revíziója nem indokolt."
A jelenlegi régióbeosztás legkényesebb pontja a főváros és Pest megye alkotta közép-magyarországi régió. Mint ismeretes, Demszky Gábor főpolgármester felvetette, hogy a központi régiót bővíteni kellene Nógrád megyével, ellenkező esetben Magyarország 100 milliárd forintos nagyságrendű európai uniós támogatástól eshet el.
A legszegényebb térségek felzárkóztatását szolgáló Objektív I. program anyagi eszközeiből csak azok a régiók juthatnak forrásokhoz, amelyekben az egy főre eső GDP nem haladja meg az uniós átlag 75 százalékát. Az EU egyelőre még nem foglalt állást azzal kapcsolatban, melyik időszak adatait tekinti majd irányadónak, de vannak olyan változatok, amelyek alapján a magas budapesti érték miatt a központi régió 75 százalék fölé kerülne. Az Objektív I. Európa elmaradottabb régióit 2000--2006 között összesen 136 milliárd euróval segíti. Ezzel szemben az Objektív II. kerete ugyanebben a hétéves időszakban csak 23 milliárd euró, ez tehát jóval kevesebb lehetőséget nyújt. Budapest és Pest megye GDP-je már az 1995--97-es referenciaidőszakban is csaknem elérte az uniós átlag 70 százalékát, s egyes számítások szerint jelenleg már 73 százalék körül van.
A Világgazdaság birtokában lévő dokumentum minden variációt megvizsgál, ami a közép-magyarországi régió összetételének megváltoztatását célozza meg. Mindegyiket el is veti. Az a megoldás, hogy Nógrád megyét csatolják a központi régióhoz, a jelenlegi 73 százalékról 69 százalékra csökkentené az egy főre jutó GDP arányát. A dokumentum szerint Nógrád nem képes jelentősen befolyásolni a közép-magyarországi értéket, ezért rövid időn belül Pest megyével és Budapesttel együtt kikerülhet a támogatásból. Pedig Nógrád most a huszadik helyen áll az egy főre jutó GDP-t tekintve a megyék között. A GDP átlagát leginkább az szorítaná le (64 százalékra), ha Nógrád mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyét is a régióhoz csatolnák -- írja a dokumentum. Ezt a variációt szakértők azért vetik el, mert így az ország területén belül túl nagy lenne a régió.
Budapest és Pest megye szétválasztását is elveti a javaslat. Az EU ugyanis nem jelölte még meg, hogy mely évek GDP-adatait veszi majd figyelembe. Ha a most érvényben lévő szabályozást követi, a központi régió támogatása akkor sincs veszélyben -- szerepel az indoklásban. Amennyiben az 1999--2001. évi átlaggal kell majd számolni a csatlakozás után, még akkor is alatta lesz a 75 százalékos támogathatósági értéknek -- állítja a dokumentum. Emellett a tanulmány bízik abban, hogy a vállalkozói tőke elmozdul az ország keleti része felé, így csökken a közép-magyarországi régió növekedési üteme.
Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan néhány napja egy konferencián T. Mészáros András, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke elmondta: amennyiben a főváros kiválna a régióból, úgy 1,8 millió embernek jutó támogatástól esne el a város. A szétválasztás érveinél mindenképpen erősebbek az összetartozáséi -- tette hozzá.