Kisebb a lendület

Az előzetes számítások alapján a magyar bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest a harmadik negyedévben 4,6 százalékkal nőtt. Szeptember végéig az átlagos bővülés 5,7 százalékot tett ki. Az előző két negyedévben regisztrált 6,6 és 5,8 százalékos növekedést a mostani érték jócskán alulmúlja.
Az adat meglepte a piacot, korábban ennél magasabb, 5,5 százalékos bővülést vártak az adott időszakban. Sok elemző azonban a múlt heti alacsony beruházási információk után már módosította előrejelzéseit, és a mostani KSH-adattal megegyező értéket prognosztizált. A piaci elemzőkhöz hasonlóan Matolcsy György gazdasági miniszter is lejjebb vitte várakozásait, még a GDP-adat nyilvánosságra kerülése előtt igen pesszimista 4-4,5 százalékos növekedéssel számolt.
Két lehetőség van, ami a mostani relatíve alacsony számot magyarázhatja -- mondja Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Az egyik elképzelhető ok az ipari termelés hozzáadott értékének csökkenése. Bár az ipar az utóbbi hónapokban is imponáló havi volumenindexeket mutatott, ezek bruttó értékek, melyek nem mutatják, mekkora a szektor hozzáadott értéke. A másik lehetséges megoldás a szolgáltatások bővülésének lassulása. Itt azonban inkább csak a piaci szolgáltatásokról lehet szó. Mindezek ellenére Zsoldos úgy véli, még nem látszik tisztán, pontosan mely tényezők felelősek a növekedés dinamikájának csökkenéséért. Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Rt. elnöke szerint a külkereskedelmi tendenciák is alátámasztják a mostani alacsonyabb dinamikát.
A statisztikai hivatal rövid közleményéből most csak annyit tudhatunk meg, hogy az ipar továbbra is átlag feletti növekedést produkál, de elmarad az első két negyedévi teljesítményétől. A mezőgazdaság hozzáadott értéke esett az előző negyedévhez képest. A szolgáltatóágazatokban a bruttó hozzáadott érték az előző időszakival megegyező ütemben bővült. A harmadik negyedéves folyamatokról akkor lehet pontosabb képet kapni, ha a hónap végén kijönnek a részletes KSH-adatok. Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Cégvezetők Klubja által rendezett pénteki konferencián elmondta, az év egészében 3,5-4 százalékos háztartási fogyasztás-, valamint 4,5-5 százalékos beruházásnövekedés valószínű. A növekedés harmadik fő tételének nagysága a külkereskedelmi forgalom alakulásától függ.
Az új adatok birtokában sok szakértő módosította a negyedik negyedévre és 2000 egészére vonatkozó előrejelzéseit. A többség 4-4,5 százalék körüli bővülést vár az év utolsó három hónapjára. Ezt a mostani kedvezőtlen számok mellett az is magyarázza, hogy tavaly az év második felében indult be igazán a növekedés. Így jóval magasabb bázissal kell számolni. A kormányzati és piaci szakemberek várakozásai most már alig szóródnak. 2000-ben szinte mindenki 5,2-5,5 százalék körüli bővülést vár. Ez érezhetően kisebb, mint a korábbi előrejelzések. Néhány hete még az 5,5-6 százalékos tartományba prognosztizálták a GDP-növekedést. Járai Zsigmond pénzügyminiszter továbbra is elképzelhetőnek tartja az 5,4 százalékos bővülést.
A negyedik negyedév nem csak azért fontos, mert ezáltal véglegessé válik a 2000. év gazdasági teljesítménye. Az utolsó három hónap hagyományosan erős a magyar gazdaságban, súlya jóval több, mint egynegyed, ezért egy gyengébb vagy egy erősebb teljesítmény még sokat módosíthat az összképen.