Az előzmények alapján nem érdemes arra számítani, hogy a tagállamok Nizzában megjelölik az EU bővítésének időpontját, mert elsősorban az integráció belső problémáinak megoldása kerül terítékre. Magyarország mindenesetre tartja magát saját ütemtervéhez, amelynek értelmében 2002 végéig befejezi a csatlakozáshoz szükséges joganyag átvételét -- mondta Csapody Miklós, az Országgyűlés külügyi bizottságának MDF-s tagja. A politikus szerint a kormány tavaly elfogadott jogalkotási programjának célkitűzései tarthatók, s 2002 decemberéig az EU által kifogásolt agrárszférában, valamint a környezetvédelem területén is megtörténik a közösségi joganyag átvétele, s megoldódik a kisebbségek parlamenti képviseletének problémája is.
Hasonlóan vélekedett Szájer József, az európai integrációs bizottság fideszes elnöke is, aki azonban megjegyezte, hogy a kisebb hiányosságok felszámolását jelentősen megkönnyítené, ha a parlament az egyes törvénymódosítási javaslatokat nem egyenként, hanem csomagban fogadná el.
Más a véleménye Szanyi Tibornak, az integrációs bizottság szocialista alelnökének, aki szerint a jogalkotás lassúsága s a gyakori túlszabályozás miatt a kormány által hangoztatottnál lényegesen nagyobb Magyarország lemaradása egyes területeken a jogharmonizációban, s ez kapkodáshoz, valamint nem megfelelően előkészített jogszabályok elfogadásához vezethet.
A kormány felkészülési stratégiája a kisebb-nagyobb elmaradások ellenére céljait tekintve megfelelő, de a kabinet egyes törekvései s a miniszterelnök kijelentései nem tesznek jót az ország megítélésének -- mondta Szent-Iványi István, a külügyi bizottság SZDSZ-es elnöke. A politikus szerint az integráció nem a miniszterelnök személyén múlik, de nem is lehet lebecsülni egyes nyilatkozatok következményeit, hiszen Csehország csatlakozási esélye is jelentősen romlott korábban Václav Klaus egykori kormányfő arrogáns stílusa s az EU-t bíráló kijelentései miatt.
Időnként valóban nem a legszerencsésebbek a kormányfő nyilatkozatai, de ennél nagyobb veszélyt jelenthet az EU-csatlakozásra a részben szélsőjobboldali vezetésű Ausztriával ápolt feltűnően jó viszony s az, ha az osztrák példát követve Magyarországon is együttműködés alakul ki a kormánypártok és a szélsőjobboldal között -- mondta Szanyi Tibor, aki szerint erre informális csatornákon keresztül már többször figyelmeztetett az EU.
Magyarország nem követett el hibát, amikor nemzeti érdekeit szem előtt tartva, az osztrák kormányt tettei alapján megítélve jó kapcsolatokra törekedett szomszédjával, s ezt támasztja alá, hogy már az EU is feloldotta az Ausztriával szemben felállított szankciókat -- mondta Szájer József. A legnagyobb kormányzó párt frakcióvezetője szerint az ország megítélését elsősorban a ellenzéki politikusok külföldön tett kijelentései befolyásolhatják hátrányosan.