Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal az idén tavasszal kezdett vizsgálatot Baranya megyében, ahol azt tapasztalta, hogy a vámszabad területek ingatlanberuházásaik után jogosulatlanul igényeltek vissza általános forgalmi adót -- mondta a Világgazdaságnak Varga Árpád, az APEH ellenőrzési elnökhelyettese. Az áfatörvény szerint a szokással ellentétben ilyen esetben egyáltalán nem kell általános forgalmi adót fizetni. Ha például a vámszabad területeken működő cég kifesteti az irodát, akkor a fizetéskor a festőnek a kiállított számlán nullakulcsos áfát kell feltüntetnie.
Az ellenőrzéskor az APEH szakemberei megállapították, hogy a beszállító cégek Baranya megyében -- egy társaság kivételével -- valamennyi számlát rosszul állították ki, mert 25 százalék áfát is felszámítottak. A vámszabad területen működő gazdálkodók az áfával növelt összeget kifizették a szolgáltatást nyújtó cégeknek. Majd ezt az áfát a beszállító befizette a központi költségvetésbe, amit utólag a vámszabad területi társaságok visszaigényeltek.
Az eddig lezárt három vizsgálat alapján mintegy 60 millió forint összegben állapítottak meg jogosulatlan áfahasználatot. Az APEH ezért a vámszabad területi cégeket a hiba korrigálására kötelezte: a beszállítótól egy helyes, azaz nullaszázalékos áfakulccsal kiállított számlát kellett kérniük, s az áfát is vissza kellett fizetni a központi költségvetésnek.
Azt az áfát, amit a vámszabad terület visszafizet, az adóhivatal visszautalja a beszállítónak. A vámszabad területnek nem származik kára e tranzakcióból, a beszállítónak ugyanis vissza kell adnia a kapott pénzt. Varga Árpád szerint az adóhivatal méltányosan járt el, hiszen nem rótt ki adóbírságot, a cégek ugyanis nem okoztak kárt a központi költségvetésnek.
A Pénzügyminisztérium annak érdekében, hogy ilyen eset a jövőben ne fordulhasson elő, tájékoztatóban határozza meg, mikor kell nulla-, s mikor 25 százalékos kulcsot alkalmazni -- tudtuk meg a tárcánál. Információink szerint még a vizsgálat ideje alatt a PM és az adóhivatal között folytak egyeztetések. A tárca arra törekedett, hogy egyfajta "tabula rasával" sikerüljön pontot tenni az ügyre, azzal együtt, hogy felhívta a helyes gyakorlatra a cégek figyelmét. A költségvetést egyrészt nem érte kár, sőt azzal, hogy átmenetileg e pénzt használta, még előnye is származott belőle -- érvelt a PM. A hiba utólagos korrigálása viszont komoly adminisztrációs terhet jelent a vállalatoknak -- mind a számla kiállítójának, mind a beruházónak. A minisztérium ezért törekedett arra, hogy e procedúrától megkímélje a cégeket.
Egyes szakmai körök még az értelmét is megkérdőjelezik az utólagos korrekciónak, mivel a költségvetést a jogosulatlan áfahasználat nem károsította, s az áfapénzek "visszafelé utaztatásával" többlet-áfabevétel sem keletkezik a büdzsében. E körök szerint nem indokolt az APEH szűkös ellenőrzési kapacitását az eljárás lefolytatására használni.
Az APEH érvei szerint viszont nem adható felmentés még ilyen esetben sem az utólagos korrekció alól, mivel a jogszabályok erre kötelezik az adóhatóságot -- vélekedik az elnökhelyettes. Mint mondta, a hibát az okozta, hogy a megyében rosszul értelmezték a jogszabályokat. Tájékoztatása szerint az APEH ezt követően a többi megyében is megvizsgálta a számlázási gyakorlatot, ám másutt nem találkoztak e problémával.
Kripl Zoltán, a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jogtanácsosa elmondta: a helyi cégektől kapott tájékoztatás szerint a probléma nem egyedi. Az országban máshol is hasonlóan járnak el, így például Győrött, valamint a Székesfehérvárott működő vámszabad területi cégek is így kapják a számláikat. A pécsi kamara ezért a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához fordult azzal, hogy mérjék fel az országos helyzetet. Továbbá Stumpf István kancelláriaminiszter és Vida Idikó APEH-elnök segítségét kérték levélben a probléma rendezéséhez.
Minden esetben a számla kiállítója felel a bizonylatért -- emlékeztetett a kamara jogtanácsosa. Ezért a vámszabad területi cégek sérelmezik, hogy az APEH vizsgálatai alapján nekik kell megkeresniük a beszállítókat, s az áfát is vissza kell fizetniük. Ugyan az adóhivatal nem szabott ki bírságot a gyakorlat miatt, ám a számlakorrekció többletmukát jelent a cégeknek. Likviditási problémát okozhat, hogy az adót a vámszabad területi cégeknek vissza kell fizetniük -- ezt a lapunk által megkeresett cégek is megerősítették. A kamara még mintegy 4-5 olyan, több ezer alkalmazottat foglalkoztató cégről tud, ahol nem fejeződtek be a korábbi évekre visszamenőleges számlakorrekciók. Így több tucat lesz még azon beszállító cégek száma is, ahol javítani kell minden egyes hibás számlán. Ha a vámszabad területi cég jogutód nélkül szűnt meg, akkor nem lesz, aki befizesse a forgalmi adót és kijavítsa a hibát -- tette hozzá Kripl Zoltán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.