Az már hosszú ideje sürgeti, hogy Ljubljana zárja be a területén -- főleg pedig a határ közeli körzetekben -- lévő nagyszámú vámmentes üzletet. Brüsszel -- korábbi kötelezettségvállalásokra való hivatkozással -- többször kijelentette, hogy a nagy forgalmú kereskedelmi egységekben már 1998 nyarán be kellett volna szüntetni a kedvezményes feltételekkel való értékesítést. A bizottság visszatérően elutasította azokat a szlovén ellenvetéseket, hogy a lépés szociális problémákat okozna az érintett településeken. Brüsszel hivatkozott az érvényben lévő PHARE-és egyéb programokra, amelyek éppen az ilyen lépések következményeinek a kezelését szolgálják. Az EU érvelése szerint az egész szlovén csatlakozási program hitelessége forog kockán, ha Ljubljana az ismételt követelések dacára is nyitva hagyja a vámmentes üzleteket.
Az erős nyomás hatására a szlovén kormány már január elsején érvénybe léptette volna a megfelelő rendelkezéseket, hogy egyengesse az utat az ország 2003-as belépése előtt, néhány szükséges törvényt azonban a parlament addig nem tudott volna meghozni. A bezárások által érintett üzletág gondjait enyhítendő Ljubljana végül úgy döntött, hogy a magyar és a horvát határ közelében lévő vámmentes üzemegységeket tovább üzemelteti. A forgalom fenntartásában érintett üzletek korábban azt követelték, hogy az ország EU-csatlakozásának időpontjáig tarthassanak nyitva. A vitában különösképpen érintett települések között van Nova Gorica, Sempeter-Vrtojba és részint Maribor. Itteni önkormányzatok azzal is érveltek, hogy az EU-tag Olaszország is nyitva tart vámmentes üzleteket.
Szlovénia 2001 áprilisában bezárja a vámmentes üzleteket az olasz és az osztrák határ közelében lévő településeken, a magyar és a horvát határon működőket viszont nem -- mondta az ország európai ügyekben illetékes minisztere, Igor Bavcar. VG-összeállítás-->
