A belföldi kereslet az idei konjunktúra motorja

A magyar gazdaság növekedése a múlt év harmadik negyedében lelassult, ám az éves GDP-növekedés rátája mind 2000-ben, mind 2001-ben várhatóan meghaladja az 5 százalékot -- véli Ben Slay, a washingtoni kutatóintézet vezető elemzője. A növekedés hajtóereje azonban valószínűleg változni fog. 1999--2000-ben a termelés gyorsabban nőtt, mint a belföldi kereslet, és zsugorodott a GDP-nek az a része, amelyet a fiskális és pénzügyi mérleghiány szívott fel. Ezzel szemben 2001-ben a belföldi kereslet várhatóan közel 7 százalékkal bővülni fog. A fiskális szigor mérsékelt enyhülése a 2002-ben esedékes parlamenti választások előtt, párosulva a reálbérek gyorsabb növekedésével, lökést ad majd a fogyasztásnak és a közületi szektor beruházásainak; előmozdítja a háztartások erőteljesebb kiadásait, s a külföldi befektetők is segítenek a vállalatoknak abban, hogy növeljék tőkeráfordításaikat. A belföldi kereslet gyorsabb növekedése, a cserearányok kedvező alakulása lassítani fogja a nettó exportot.
A PlanEcon jelentése arra is rámutat, Magyarország vált az átmeneti gazdaságok közül az első olyan országgá, ahol gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. A 2000 szeptemberére jelzett 5,7 százalékos munkanélküliségi ráta közel egy évtizede a legalacsonyabb, és több mint két százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-átlag. Az amerikai kutató 2000 végére 6 százalékos rátát jósol, egyben utalva arra, a konjunktúrát élvező nyugati országrészben már éleződik a hiány a munkaerőpiacon, amit tükröz a bérek viszonylag gyors növekedése, s ez várhatólag folytatódik 2001-ben. Szerencsére a munkaerő termelékenységének rohamos növekedése -- ami különösen a magyar export 90 százalékát adó iparban figyelhető meg -- ellensúlyozó tényező.
Mindazonáltal várható, hogy az ipari termelés növekedése, amelynek rátája tavaly 19 százalékos volt, az idén 13 százalékosra lassul, s a bővülésben némileg csökken az export vezérelte dinamizmus. A mezőgazdaság viszont újra feléled a tavalyi szárazság után, a közlekedési ágazatot pedig fellendíti az erőteljes ipari és mezőgazdasági növekedés. Az állótőke-befektetések és a háztartási kiadások élénkülése élénkítőleg hat majd az iroda- és lakásépítésre, s ily módon a fogyasztás erőteljesebb növekedése jelentős kiskereskedelmi forgalombővülést eredményez.
A magas világpiaci energiaárak mérséklődése, a tavalyi szárazság utáni élénkülés segít a 2001-ben jelentkező inflációs nyomások mérséklésében, különösen az év közepe után -- véli Ben Slay. Mindazonáltal a fogyasztói árak tavaly novemberi -- éves rátán mért -- 10,6 százalékos növekedése "biztosítja", hogy Magyarország a 2000. évet, mind a termelői, mind a fogyasztói árakat tekintve, 10 százalék feletti inflációval zárja. A PlanEcon prognózisa szerint az év végén az inflációs ráta a fogyasztói áraknál 10,5, az ipari termelői áraknál pedig 12,4 százalékos lehetett. Ez pedig 2000-ben -- éves szinten -- átlag 9,8 százalékos, illetve 11,5 százalékos inflációs rátát eredményez.
A drágulás mérséklődése az idén valószínűleg némi szünetet tart, a javulás oroszlánrésze az év második felében várható. A 2001-ben várt jobb termés inflációmérséklő hatásai valójában csak a harmadik negyedévben válnak érezhetővé. A világpiaci olajárak 2000 utolsó negyedében beindult csökkenése segítséget nyújt ahhoz, hogy javuljanak Magyarország cserearányai, s a kormány ígéretet tett arra, hogy a belföldi gáz- és villanyár növekedését 2001-ben 6 százalékra korlátozza. Ám a tavalyi ártrendek által produkált inflációs tehetetlenség nem múlik el egyik napról a másikra. A PlanEcon ezért 2001-re -- éves szinten -- a fogyasztói árakat tekintve 8,7 százalékos, az ipari termelői árak vonatkozásában 7,8 százalékos inflációt prognosztizál.
Mivel a dollár/euró kurzus alakulásában 2001-ben drámai változás nem várható, a magyar árfolyam dinamikáját inflációs trendek és az árfolyam-politika esetleges változásai vezérlik majd -- mutat rá a továbbiakban Ben Slay. A külkereskedelmi mérleg jelentős hiánya kérdéseket vethet fel Magyarország külső egyensúlyát illetően, ám a folyó fizetések mérlege hiányának alakulása pontosabb képet ad Magyarország külső helyzetéről. S e téren a kép 2000-ben egyértelműen pozitív. A kumulált hiány tavaly októberig mindössze 974 dollár volt, ami a legalacsonyabb tízhavi deficit 1997 óta. A PlanEcon szerint a folyó fizetések mérlegének hiánya 2000-ben 1,8 milliárd dolláros szinten alakul (ez a GDP 3,8 százalékának felel meg), tekintettel a jelentős profitrepatriálásra, amely rendszerint decemberben történik.
A fizetési mérlegben a jelentősebb változások 2000-ben a tőke- és a pénzügyi számlákon történtek -- áll a PlanEcon elemzésében. 1999-ben a hiányt még túlfinanszírozta a külföldi tőke közvetlen beáramlása és a portfólióbefektetések. Ezzel szemben a nem adóssággeneráló tőkebeáramlások 2000-ben a fizetési mérleg hiányának mindössze egynegyedét finanszírozták. A probléma nem a külföldi cégek nettó közvetlen befektetéseivel volt, hiszen ezek továbbra is vonzónak tartják Magyarországot zöldmezős beruházások számára, hanem a portfóliós célzatú tőkebeáramlással. 1998--1999-cel ellentétben Magyarország portfóliós befektetéseinek egyenlege erősen negatívvá vált 2000-ben; az év első tíz hónapjában 500 millió dollár értékű nettó tőkekiáramlást jelentettek. A 2000. évi fizetési mérleghiány oroszlánrészét (75 százalékát) ezért adósságtermelő tőkebeáramlások finanszírozták.
A PlanEcon mindazonáltal úgy véli, a tavalyi hiány viszonylagos kis méretére tekintettel e fejleményeket nem szabad túldramatizálni. A jelentőségük azonban nagyobb lehet 2001-ben, hiszen prognózisok szerint a folyó fizetések mérlegének hiánya lényegesen nőni fog. A 2001--2002-re elfogadott költségvetés 2001-re 2,2 milliárd eurós, jövőre pedig 2,4 milliárd eurós hiányt feltételez, azaz mindkét évben körülbelül 2,1 milliárd dollárosat. A PlanEcon ennél nagyobb hiányt jósol, tekintettel a belföldi kereslet növekedésére a 2002-ben esedékes parlamenti választások előtt. E szerint a hiány 2,6 milliárd dollárra (a GDP 5 százalékára) nő 2001-ben, s 2002-ben is hasonló mértékű deficit várható.
A portfólióbefektetési környezet várhatóan javulni fog 2001-ben, mivel az Antenna Hungária és a Malév eladása elősegíti a privatizációhoz kapcsolódó tőkebeáramlást, a fizetési mérleghiányt -- legalábbis 2001 első felében -- adósságtermelő tőkebeáramlás finanszírozza majd. Ám a dollárexport és a GDP 2001-re prognosztizált erőteljes bővülésére figyelemmel Magyarország külső adósságának növekedése várhatóan nem okoz adósságszolgálati problémákat -- hangsúlyozza Ben Slay.