Februártól drágul a kenyér

Februártól drágulnak a kenyérfélék és a péksütemények a boltokban. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke lapunknak elmondta: a sütőipar bejelentései nyomán már mindenhol folynak az áregyeztető tárgyalások a kereskedőkkel. A pékek tetemes, 16-20 százalékos áremelést akarnak elérni, de az egyelőre kérdéses, hogy a boltosok ebből mennyit fogadnak majd el. Bánki szerint 20 százalék körüli drágítás lenne indokolt, különben a társaságok nem tudják megfizetni a 40 ezer forintos minimálbért.
E héttől február közepéig 10 százalék körüli árnövelést hajt végre a malomipar -- tudtuk meg Makay Györgytől, a Gabonaszövetség főtitkárától. Leszögezte: az áremeléseknek most van alapja, mivel a búzaárak ma már elérik a tonnánkénti 35 ezer forintot, miközben az eddigi lisztár-kalkulációk legfeljebb 30-31 ezer forintos "bekerülési" búzaárakat tartalmaztak. Az ágazatban számolni kell az egyéb költségek növekedésével is.
Jankó Ferenc, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke közölte: a húsipari cégek nagy része január 15-től növeli árait, de egyes társaságok január 20-tól vagy február 1-jétől drágítanak. Az áremelés mértéke 10-15 százalékos lesz. A változást főként a ma már 300 forint fölé szökő kilónkénti sertésárak indokolják. Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára elmondta: a szervezet a szükséges árnövelések érdekében a napokban külön is tárgyalásokat kezd az üzletláncokkal.
Ugyancsak az elkövetkező napokban, január 18--22. között drágítja termékeit a győri Pannonbaromfi Kft. -- tudtuk meg Szép Imrétől, a társaság vezetőjétől, aki egyben a Baromfi Terméktanács elnöke is. A győri társaság 5-7 százalékos áremelést hajt végre, Szép szerint hasonló drágításra kell számítani a többi baromfiipari cég esetében is.
Január második felében 13-14 százalékkal drágul a cukor. Tóth Zoltán, az Agrana Magyarország Kft. ügyvezező igazgatója közölte: a társaság a drágításról már számos kereskedőcéggel megállapodott, és a hónap végéig valamennyi partnerével megegyezést remél. Az áremelést segíti, hogy a világpiaci cukorárak folyamatosan emelkednek -- tudtuk meg.
Tavaly decemberben egyébként a fogyasztói árak 10,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, így a 2000. év átlagos drágulása 9,8 százalékot tett ki. Novemberben még 10,6 százalékos volt a tizenkét havi áremelkedés. A fél százalékpontos mérséklődés nem lepte meg a szakértőket, akik korábban 10,1-10,2 százalékos árindexet prognosztizáltak. A csökkenés elsősorban a benzinárak alakulásának volt köszönhető. Míg 1999 decemberében nagyot emelkedett az üzemanyag fogyasztói ára, addig 2000 utolsó havában többször is mérsékelte árait a Mol. Igaz, ennek nagy része még nem szerepelt a decemberi árstatisztikában, ezért a benzinárak inflációra gyakorolt jótékony hatása januárban is jelentkezni fog.
Az árszínvonal decemberi emelkedéséért elsősorban az élelmiszerárak és a szolgáltatások voltak a felelősek. Ez utóbbi körben az elmúlt néhány hónapban általános drágulás figyelhető meg. Az elmúlt év januárjától decemberéig az élelmiszerek és a háztartási energia áremelkedési üteme haladta meg leginkább az átlagos drágulás mértékét. Előbbinél 12,4, utóbbinál 12,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A tartós fogyasztási cikkek árai gyakorlatilag stagnáltak, a ruházkodási termékek körében szintén viszonylag alacsony, 5,6 százalékos volt a drágulás.
A KSH által számított maginflációs mutató a múlt havi 8,8 százalékról 8,9-re nőtt. Az alternatív inflációs jelzőszám azért nem követte lefelé a fogyasztói árindexet, mert ebben nem szerepel az üzemanyag árváltozása.
Az elemzők között egyetértés van abban, hogy januárban újabb erős árindexcsökkennés várható. Az esés következtében a nyár végi dinamikához térne vissza az áremelkedés. Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője 9,7 százalékos árszínvonal-emelkedést vár az év első hónapjára. Ugyanekkora tizenkét havi drágulásra számít Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő Rt. elemzője is. Forián számításai szerint a benzinár egy hónap alatt bekövetkező áresése, valamint az, hogy a 2000. évvel ellentétben az idén januárban nem volt jövedéki adóemelés, önmagában körülbelül 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a tizenkét havi fogyasztói árindexben.
A dezinflációs folyamat esélyeit azonban több más tényező is ronthatja. Az élelmiszerár-emelési szándékok minden évben komoly fejtörést okoznak az elemzőknek, nem ismert ugyanis, hogy a lobbik megnyilatkozásaihoz képest mekkora áremelést fogad el végül a piac. Forián januárban a tavalyihoz hasonló dinamikájú drágulást vár ebben a termékkörben. Más szakértők szerint ugyanakkor februártól az élelmiszerek ismét jelentősen növelhetik az inflációt.
Az idén nehézséget okozhat az infláció csökkentésében a szolgáltatások árainak alakulása is. Ez a csoport hagyományosan a keresletérzékeny kategóriába tartozik, 2001-ben pedig valószínűleg növekvő belső kereslettel kell számolni -- mondja Kovács György, a DG-Bank makroelemzője. Bár a dezinflációs trendet ez a termékkör nem fogja megtörni, de megakadályozhatja a látványos csökkenést.
Ebben az évben több olyan bizonytalansági pont is van, amely az importált inflációt jelentősen befolyásolja. Az olaj árának az elmúlt néhány héten megfigyelhető lassú emelkedésén kívül az euró árfolyamának alakulása és az árfolyamrendszer esetleges módosítása is komoly hatással lenne a külföldről behozott termékek árszínvonalára -- mondja Kovács.