Komoly sarc a repiadó

A főszabály egyszerűbbé, az alkalmazás viszont nehezebbé vált -- állítják a reprezentációs költségek megadóztatásával kapcsolatban a lapunk által megkérdezett szakemberek. Az év eleje óta hatályos jogszabályváltozás zsebre megy, ezzel ugyanis jelentősen megnövekednek a cégek költségei. Akadnak cégek, amelyek a termékbemutatók és a rendezvények számát csökkentve spórolnak, hogy be tudják fizetni az adót. Néhányan már a kiskapukat is meglelték, s különböző trükkökkel már tavaly "bespájzoltak" a repi árukészletekkel. Mások némi programkiigazítással küszöbölik ki, hogy egy fogadás ne minősüljön reprezentációnak.
Az intézkedés különösen az üzleti rendezvények szervezését végző és a vendéglátásban érdekelt cégek munkáját veti vissza, mivel jelentős bevételtől esnek el. Információink szerint már több ilyen ügyben tanácsért fordultak az adóhivatalhoz. Sőt, a lapunknak nyilatkozó egyik cég 30 típusrendezvény-mintát küld az adóhatóságnak véleményezésre.
Az APEH a kérdéses ügyekben folyamatosan egyeztet a pénzügyi tárcával. Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban az esetleges jogszabály-változtatást is kilátásba helyezte. Pusztán a bevallásokból ugyanis nem derül ki, hogy mennyi volt a vállalkozó repiköltsége, s a költségvetésben sem lehet nyomon követni, mennyi pluszpénzt hozott a jogszabályváltozás.
A reprezentációval járó jelentős többletköltségek miatt az idén jobban meggondolják majd a multinacionális cégek, hogy mikor és kit látnak vendégül -- mondta a Világgazdaságnak Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. A nagyobb cégek ugyanis minden évben meghatározott repikeretet költhetnek el, amit a gyakorlatban a külföldi tulajdonos határoz meg. Nem valószínű, hogy ezt a keretet automatikusan 55 százalékkal megnövelnék az idén bevezetett adóteher miatt. Így elképzelhető, hogy a kiadásokból is lefaragnak.
Annyi bizonyos, a repi által indukált pluszprofitért nagyobb árat kell fizetni. A kisebb cégek pedig majd máshol számolják el az ilyen kiadásaikat -- véli Erdős Gabriella. Így több lesz a terembérletszámla, illetve megugrik majd a tisztítószer-fogyasztás.
A reprezentációs költségekkel kapcsolatos módosításokat kedvezőtlen tendenciák kényszerítették ki, ám a törvény nincs kőbe vésve, ha valóban szükséges, akár három hónap múlva lehetséges a változtatás -- mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a minap.
Nem csak a költségek növekedtek, nehezebbé vált a jogszabályok alkalmazása -- véli a tanácsadó. Ha ugyanis az üzleti partner Magyarországon nem biztosított, akkor utána csak a 40 százalék személyi jövedelemadót kell megfizetni. Ha igen, úgy további 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is be kell fizetni. Kérdés, hogyan tud hitelt érdemlően megbizonyosodni a repit kifizető arról, milyen a külföldi ebédpartner tb-státusa -- mutatott rá a szakember.
Fordított esetben sem egyszerűbb a helyzet. Elképzelhető, hogy ha valakit egy külföldi kiküldetés során megvendégelnek, még személyi jövedelemadót is kell fizetnie az ebéd után. Az ugyanis jövedelemnek számít, s mint ilyen, adózik -- szögezte le Gódor Sándorné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője, aki elismerte, hogy ez esetben nem egyszerű az adózó dolga. Ilyenkor a vendéglátónak kell -- bizonylattal -- igazolnia a repi költségét.
Több gépkocsiimportőr-vállalat -- az év végi zárások miatt -- még nem dolgozott ki koncepciót arra, miként ellensúlyozzák a reprezentációs költségek növekedését. Lapunknak azonban arra utaltak, amit a Renault Trucks Kft. illetékese is kiemelt, hogy mindenképpen csökkentik a termékbemutatók és az ügyfelek számára tartott rendezvényekre fordított kiadásokat.
Az évente mintegy félmilliárd forintos forgalmat bonyolító Novaglobus Kft. tavaly sem használta ki a bevétele 0,5 százalékát kitevő reprezentációs keretet -- tudtuk meg Dobecz Gabriella gazdasági igazgatóhelyettestől. A cég idei költségtervében már a múlt évinél is kisebb reprezentációs kiadást tervezett az adóteher növekedése miatt.
Lapunk több cég névtelenséget kért illetékesétől úgy értesült, hogy miután már a múlt év őszén lehetett tudni a reprezentációs kiadások adóterhének növekedéséről, 2000-ben "bespájzoltak" 2001-re. Vagyis a tavaly még hatályos társasági adótörvény által megengedett formában bevásároltak, ám az árut ténylegesen csak ebben az évben használják fel. (Szabályosan ezeket az árucikkeket nem költségként, hanem készletként kellene elszámolni.)
A változtatás jelentősen érintette a rendezvényszervező cégeket is, amelyek már tavaly megkezdték a túlélési stratégia kidolgozását. A Gála Party Service Kft. februárban 30 típusrendezvény-mintát küld az adóhatóságnak véleményezésre -- tudtuk meg Novák László igazgatótól. A gyakorlat alapján ugyanis a kiállítás, a termék- és szolgáltatásbemutató nyilvános meghirdetésük miatt nem tekinthető reprezentációnak. Ugyanígy a belépőjegyes rendezvények sem számítanak reprezentációs eseménynek, a belépőjegy a szolgáltatás ellenértékét jeleníti ugyanis meg. Egy hosszú szakmai rendezvényen a csupán "fizikai szükségletet kielégítő" étkezés esetén is indokolható lehet a költségként való elszámolás.
Kétharmadára kell csökkenteniük a fontos üzleti tárgyalások számát, gyakoriságát, mivel a keret korlátozott -- mondta Fazekas Endre, a Sió-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója. Ez az intézkedés különösen az üzleti rendezvények szervezését végző és a vendéglátásban érdekelt cégek munkáját veti vissza, hiszen bevételeik csökkennek. Ebben az "abnormális" helyzetben is van áthidaló megoldás, főként a külföldi érdekeltségű cégeknél arra az esetre, ha a magyarországi cég forrása szűkösnek bozonyul: ilyenkor a kiadásokat a külföldiek maguk állják -- fejtegette. Az viszont kínos, ha az intézkedés hatásaként a külföldiek a magyar tulajdonú cégnél a korábbinál jóval visszafogottabb ellátást kapnak a jövőben.