Cseh "nagy robbanás"

A gazdasági "nagy robbanást" a terv szerint azzal érnék el, hogy a legkülönbözőbb területekre irányuló kormányprogramok keretében két éven belül összesen közel 265 milliárd koronát fektetnének be pályázati rendszerben. Ezzel még az idén 4, jövőre pedig 5-6 százalékra hajtanák fel a GDP növekedését. Ebből az idei 99,7 milliárd korona 50 százaléka az állami költségvetés közlekedési és lakásépítési keretéből származna, másik fele az Európai Unió pénzalapjaiból, a privatizációs bevételekből és banki forrásokból. Ha a magánosítás nem lenne elég gyors, államkötvényeket adnának ki a későbbi privatizációs bevételek fedezetével -- ehhez nem kell a parlament jóváhagyása.
A kormány támogatja Grégr tervét. A Právo szerint az ellenzéki Václav Klaus, a cseh "sokkterápia" megszervezője egy televíziós nyilatkozatában a kínai kulturális forradalomban megtett "nagy ugráshoz" hasonlította a Grégr-tervet. A grégri elképzeléseket mindig is vitató Pavel Mertlík pénzügyminiszter viszont nem hiszi, hogy a "nagy robbanás" megvalósítható. Független közgazdászok is ezen a véleményen vannak. A CTK Jan Schiessert, az Atlantik FT és Jan Vejmeleket, a Komercní Banka szakértőjét idézi, akik rámutatnak, hogy a költségvetés már az idén is nagyon feszített, és az is kérdés, mennyire lesz kedvük a bankoknak kormánygaranciák nélkül hiteleket nyújtani a tervhez. Vagyis félő, hogy az ország még jobban eladósodna. A soron következő privatizációkból -- a Komercní Banka, a távközlési, energia- és vegyipari vállalatok eladásából -- várt bevétel viszont csak egyszeri "injekció" lesz.
Martin Hlusek, a Ceská Sporitelna elemzője szerint nincs is értelme ekkora pénzeket ilyen rövid idő alatt bejuttatni a gazdaságba, mert kiszámíthatatlan hatása lehet az inflációra és a kereskedelmi mérlegre. Miroslav Sefcík, a Liberális Intézet igazgatója a korrupció veszélyére hívja fel a figyelmet, mivel a pénzek szétosztásáról állami tisztviselők döntenek. Maga Grégr miniszter is elismerte a Lidové Novinynek adott interjúban, hogy "merész" terve "bátorságot követel", de indokolatlannak minősítette a terv körüli aggályokat. Írország példájára hivatkozott, ahol "jól irányított kormányprogramokkal teljes fordulatot tudtak elérni".