Fogy a lakosság bizalma
A szlovák társadalom különböző rétegeiben már mindenütt attól tartanak, hogy megint valami baj van a kormány irányvonalával. Az INEKO és a CPHR közvélemény-kutató cégek nemrégiben felmérést készítettek, melyben a kormány gazdasági és szociális intézkedéseinek társadalmi fogadtatását vizsgálták. A kérdésekre válaszoló gazdasági szakértők, tudományos kutatók, pedagógusok, újságírók egyetlen kormánydöntésre sem adtak maximális pontszámot, még a távközlési privatizációra sem. A felmérés eredményei már nem annyira egészséges szkepszisről tanúskodnak, mint inkább válságállapotról adnak jelzéseket.
Sokan megkérdezik, nem fizeti-e meg túl drágán Szlovákia a makrogazdasági egyensúlyt? Például a mikroszféra stagnálásával és válságával? Valóban a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik a kormány? Nem inkább az egészséges vállalkozási környezet intézményi kiépítésével, a mezőgazdaság állapotával (vagy akár csak az új terméssel) kellene törődnie az alkotmány módosítása, az abortuszügy, a közigazgatási reform helyett?
Berko különösen a közigazgatási reformtervet tartja kockázatosnak. Ennek kudarca még a Dzurinda-kormány jó eredményeit is veszélyeztetheti: az eddig elért makrogazdasági stabilitást, vagy az EU és a NATO felé tett bizalomerősítő intézkedéseket. Szlovákiában senki nem vitatja, hogy közigazgatási reformra szükség van, de nem a jelenlegi válsággyanús helyzetben. A rendszerváltáskor Szlovákia a szomszéd országokkal azonos startvonalon állt, de nem tudta kiaknázni az egyszeri lehetőséget. Most is sokan attól tartanak, hogy a jelenlegi politikai vezetés végül valahová Európa politikai szuterénjébe rántja le az országot. A Dzurinda-kormánynak már kevés ideje maradt arra, hogy ennek az ellenkezőjéről győzze meg Szlovákiát.
