Kevesebb gyerek él szegénységben

Továbbra is a gyerekek, ezen belül is elsősorban a 0--2 éves korosztálybeliek a legveszélyeztetettebbek a szegénységgel szemben -- derül ki a Tárki egy jelentéséből. A kutatók azt vizsgálták, hogy a különböző háztartástípusok jövedelemhelyzetének változása és a gyerekek jövedelemeloszlása hogyan változott. A tanulmányból kiderül: a tavalyi helyzet már jóval kedvezőbb, mint az 1999-es adatfelvételkor tapasztalt állapot volt. Tavaly 10,8 százalékpontos javulást regisztráltak a legfiatalabbak (0--2 év közötti) szegénységi rátájában az 1999-ben mérthez képest -- tudtuk meg az egyik szerzőtől, Szívós Pétertől. Ha az átlag felénél húzták meg a szegénységi küszöböt, akkor 31,5 százalékról 20,7-re csökkent az index. Az ennél idősebb gyermekeknél is pozíciójavulást mértek a szociológusok. A második legjelentősebb relatív pozíciójavulást (4,6 százalékpontos) a 3--6 éves korosztálynál regisztrálták. Ugyanakkor a középiskolás korosztálynál (15--19 év között) 4,1 százalékkal romlott a mutató. Jelentősen csökkent (8,7 százalékponttal) a három- vagy ennél több gyermekes családok szegénységi kockázata, nőtt viszont az egy- és kétgyerekeseké.
A legjobban az igazán nagy családok szegénységi kockázata csökkent: míg 1999-ben a négy és ennél több gyereket nevelő (kétszülős) családok szegénységi rátája nagyon magas (52,3 százalék) volt, tavaly 11 százalékponttal volt kisebb. Szintén jelentősen csökkent a három gyereket nevelő családok szegénységi kockázata.
A szegénységi kockázat mellett a jövedelmi helyzet változását is elemezték a kutatók. Ezt vizsgálva a három- és több gyermekeseknél dinamikus pozíciójavulást tapasztaltak: tavaly átlagosan több jövedelem jutott a nagycsaládban élő gyermekre, mint egy évvel korábban. Sőt, a náluk tapasztalt relatív pozíciójavulás komolyabb volt, mint az egy-, illetve kétgyermekes családokban. Az adatokból kiderül: javult a nagycsaládban élő gyermekek jövedelmi helyzete -- vélik a kutatók. A nagycsaládban felnövő gyerekek egy része tavaly "kikerült" a szegénysorból.
Mivel a Tárki vizsgálatai nettó jövedelmeket mérnek, nem lehet pontosan elkülöníteni a kedvező folyamatok okait. Szerintük feltételezhető, hogy a kedvező változásban szerepe van a családi adókedvezmények hatásának is. Egyúttal megszűnni látszik az az intézményi vákuum, amit a kormányváltást követően a családpolitikai ellátórendszerben tapasztaltak a kutatók. Az akkori feltételezés szerint a kedvezőtlen helyzetet egyrészt az okozhatta, hogy az 1998. március és 1999. április közötti időszakban a régi támogatási és segélyezési formák egy része már megszűnt, s az újabbak hatását még nem lehetett mérni. Továbbá az ellátások igénylése egyre inkább a jövedelemhez, biztosítási jogviszonyhoz kötődik (gyed, adókedvezmények).