Palotás tévedésre hivatkozik

A Fővárosi Bíróságon tegnap megkezdődött Palotás János és a Postabank közötti golfpályaügy újratárgyalása, amelyen egyebek közt vita folyt Palotás joglemondásáról és egy 1993-as opciós szerződésről. Az üzletrész értékének tisztázása végett feltehetőleg szakértőt vesznek igénybe.
Ismeretes: az üzletember 1998 áprilisában eladta a pénzintézetnek a saját és felesége tulajdonát képező Hungária Golf Kft.-t, összesen 920 millió forintért. A bank nem sokkal később 3,3 milliárdért leányvállalatainak adta tovább a vállalkozást. Palotás feltűnő értékaránytalanság és az ügylet uzsorás jellege miatt támadta meg a szerződést. Szerinte a bank visszaélt az ő kiszolgáltatott helyzetével -- az adóhatósággal folytatott, máig le nem zárult vitájával --, így juthatott jóval a forgalmi értéke alatt az egész kft.-hez. A bank viszont állítja: sem uzsorás szerződésről, sem értékaránytalanságról nincs szó. Palotásék megkapták a kialkudott vételárat. Az adásvétel, majd az üzletrész továbbadása, illetve értékének változása a pénzintézet mérlegének kozmetikázását segítette elő a korábbi bankvezetés által.
A Postabank érvei között jelentőséggel bírhat, hogy Palotásék az adásvételt követően egyebek közt lemondtak a szerződés megtámadásának jogáról. A tegnapi tárgyaláson elhangzott: az üzletember kiterjesztette keresetét a joglemondás érvénytelenségének megállapítására is. Úgy vélte: a lemondó nyilatkozat az általa uzsorásnak tartott szerződést szolgálja. Tévedésre is hivatkozott, mondván, hogy a bank a szerződéskötéskor tudta az értékaránytalanságot, ami ugyancsak ok a megtámadásra.
A Postabank jogi képviselője egy jegyzőkönyvet idézve állította: Palotás előtt ugyancsak ismert volt, hogy a bank 3,3 milliárd forintért továbbértékesíti az üzletrészt leányvállalatainak. Az értékaránytalanság cáfolatául a bíróságnak egy 1993-as opciós megállapodást mutatott be, amely egyoldalú vételi jogot biztosított a Postabanknak a Hungária Golf Kft.-re, 300 millió forintért. Erre is figyelemmel az üzletrész értéke 1998-ban nem lett volna több 600 millió forintnál -- mondta a bank jogi képviselője.
Palotás ezzel szemben kifejtette: nem tudott arról, hogy a bank mennyiért adja el az üzletrészt. Szerinte nem volt a tranzakciók célja a bank belső mérlegének javítása, de hangsúlyozta, a pénzintézet szándéka nem is tárgya a pernek. Úgy találta: az opciós szerződés nyilvánosságra hozatalával a pénzintézet jogi képviselője banktitkot sértett. Az opció ugyanis egy hitelszerződés biztosítéka volt, és soha nem lépett életbe, mivel tartozását határidőben teljesítette. Az üzletrészre vonatkozó -- két alkalommal 300 millió forint alatti, kétszer 3 milliárd forint feletti -- értékbecslések pedig megkövetelik annak tisztázását, hogy mi a tízszeres különbség oka -- mondta.