Rendezésre váró tulajdonviszonyok

Amennyiben sikerül a Brüsszel által jóváhagyott 2,2 millió eurónak (mintegy 580 millió forint) megfelelő hazai forrást hozzárendelni a rendelkezésre álló PHARE-kerethez, úgy maradéktalanul megvalósulhat a péri repülőtér tervezett fejlesztése. Egy 1450 méter hosszú, 30 méter széles futópálya a hozzá tartozó gurulóúttal, valamint egy 5 ezer négyzetméteres utasforgalmi előtérű épület szerepel a tervek között. A beruházáshoz tartozik még a reptérhez vezető bekötőút felújítása, a főúthoz kapcsolódó csomópont kiépítése, a reptér belső úthálózatának kialakítása és a pálya vízelvezetésének megoldása -- nyilatkozta lapunknak Vadász László.
A repteret üzemeltető P-Air Győr--Pér Repülőtér Fejlesztési Kft. ügyvezető igazgatója a fejlesztéshez szükséges hazai forrásokat egyrészt állami pénzalapokra történő pályázatok útján tartja előteremthetőnek, de megítélése szerint az összeg jelentős részét a régiónak kell biztosítani. Az érintett önkormányzatok és a térségben letelepedett multinacionális cégek érdekeltségét hangsúlyozta Vadász László. (A multikkal folynak ilyen tárgyalások, s e vállalkozások ugyancsak fontosnak tartják a beruházás mielőbbi megvalósítását. A reptér fejlesztéséhez készült forgalmi prognózisok szerint a létesítménynél kezdetben meghatározó lesz majd a nagy cégek személy- és áruforgalma.)
Péren gondot okoz ugyanakkor a repülőtér tulajdonviszonyának rendezetlensége. A jelenleg állami tulajdonban lévő honvédségi kezelői joggal s az ÁPV Rt. rendelkezési jogával létező repülőtér számára az P-Air vezetője szerint az lenne a legkedvezőbb, ha az állam e terület tulajdonosi jogát apportálná egy olyan társaságba, amelyben szerepet kapnának a régió erői, így a már említett önkormányzatok, ezenkívül a vállalkozói tőke képviseletei. Így létrejöhetne egy olyan tulajdonosi szerkezet, amely világszerte jellemző a regionális reptereknél, nevezetesen az egyharmad rész állami jelenlét mellett az ugyanilyen arányú helyi erő, valamint a hasonló nagyságú vállalkozói tulajdonlás.