BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stop az agrárhitelezésben

Az üzletrésztörvény teljes és visszamenőleges megsemmisítését kéri a Magyar Bankszövetség (MBSZ) napokban benyújtott alkotmánybírósági beadványában. A bankok 100 milliárdos veszteségtől tartanak, ezért számos ügyfelüknél "hitelstopra" kényszerülnek. Ez veszélyeztetheti a 30-40 milliárdos új forrást igénylő tavaszi agrármunkákat.

A súlyos károkozás megelőzése érdekében a januártól hatályos mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztörvény teljes megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól (Ab) a bankszövetség -- közölte lapunkkal ifj. Nyers Rezső, a szervezet főtitkára. Az MBSZ a napokban juttatta el beadványát, amelyben soron kívüli elbírálást kér az Ab-tól a számos alkotmányossági aggály miatt.
A szervezet azt is szorgalmazza, hogy az alkotmánybíróság a törvényt visszamenőleges hatállyal törölje. Nyers szerint ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a jogszabály által okozott károkat nehezen lehet helyrehozni. Az MBSZ korábban nem tartotta kizártnak, hogy a bankrendszert az üzletrésztörvény miatt akár 100 milliárd forintos kár érheti. A forráshiányos szövetkezeteknél ugyanis tömeges felszámolásokat okozna, ha a törvényi rendelkezések szerint kötelezően el kellene számolniuk külső tulajdonosaikkal.
Az elmúlt hetekben már több tucat szakmai és érdek-képviseleti szervezet fordult az Ab-hoz. A testület a napokban bejelentette, hogy megkezdte az üzletrésztörvény utólagos normakontrollját. A fokozódó jogi bizonytalanság ugyanakkor már most azzal fenyeget, hogy a gazdálkodók nem jutnak elegendő hitelhez a tavaszi munkák megkezdéséhez. Ágazati szakértők szerint 30-40 milliárd forintnyi, rövid lejáratú forrásról van szó, amelyből 10-15 milliárdot a szövetkezeteknek kellene felvenniük. Nyers kérdésünkre megerősítette: a mostani körülmények miatt a bankok az agrárszférában rendkívül visszafogott magatartást tanúsítanak.
Az agrárfinanszírozás eddigi "hagyományos" kockázatai mellé (belvíz, árvíz) a támogatási rendszer szabályozatlansága miatti politikai kockázat is társul -- vélik egybehangzóan a bankok. A kedvezőtlen változások nem csak most, hanem középtávon is elbizonytalanítják a piaci finanszírozókat -- teszik hozzá.
A 600-700 mezőgazdasági hitelezett ügyféllel és 40-55 milliárd forintnyi kihelyezett állománnyal bíró Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) központja és régiós fiókjai a mostani helyzetben egyenként áttekintik mezőgazdasági ügyfeleik helyzetét. A hitelképességet tekintve közepes vagy gyenge partnerek közül egyeseket nem finanszíroz a bank, másoknál limitálják a kihelyezhető összeget. Akad, akinél kivárunk, ismét másoknál további biztosítékokat kérünk -- sorolta Matics Pál, a K&H agrárhitelezési szakembere.
Külön gondot jelentenek a szövetkezeti ügyfelek, hiszen máig is bizonytalan, hogy az állam miképp oldja meg a szövetkezeti külső üzletrészek ügyét. A K&H emiatt 200 szövetkezeti ügyfelének mintegy felénél hitelstopra, de minimum a biztosítékok megerősítésére kényszerül. A továbbiakban is döntő fontosságú, hogy megmaradjon a kölcsönök kapcsán a bank elsőhelyi jelzálogjoga, amit az állam megváltoztatna a maga javára -- mondta Matics.
A Budapest Bank (BB) csak azoknak tud hitelt nyújtani, akiknek az FVM megyei hivatalai igzolást adnak a támogatás biztosításáról. Ilyen még alig akadt, így a BB is kivár -- szögezte le Szabó János, a bank illetékese. A több tucat szövetkezeti ügyfélnél fokozottan ellenőrzik a hitelképességet, s csak a megfelelőknek adnak kölcsönt. A BB teljes hitelportfóliójának 19-20 százaléka jut az agrár- és élelmiszer-ipari szektornak, ennek harmada a szövetkezeteknek.
Az Erste Bank is a támogatási rendelet megjelenésére vár, mert az ügyfelek jelentős része -- általában a kisebb cégek -- az állami támogatás kiesése esetén életképtelenné válhat -- nyilatkozta Papp Edit igazgatósági tag. A társaság teljes hitelportfóliójának 10-12 százaléka kötődik az agráriumhoz. Kitettségük azonban kisebb, hiszen az ügyfelek közt néhány biztonságos, nagy cég is van.
A takarékszövetkezetek egyelőre nem gondolnak hitelstopra -- fejtette ki viszont Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetője. Úgy vélte: tagjaiknak -- a majdani állami támogatás megérkeztében reménykedve -- inkább megéri piaci alapú hitelt nyújtani a régi számlavezető agrárügyfelek számára, mintsem elveszíteni azokkal az üzleti kapcsolatot. A takarékszövetkezeti integráció 2000-ben bő 24 milliárd forint kölcsönt nyújtott az agráriumnak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.