BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Versenyképesség és innováció

Polgármesterszemmel című rovatunkban önkormányzati vezetőket kérünk arra, fejtsék ki álláspontjukat az őket leginkább foglalkoztató, településüket érintő aktuális kérdésekről. Ezúttal Warvasovszky Tihamér székesfehérvári polgármester írását közöljük.

Szinte már közhelynek számít, hogy Székesfehérvár nemcsak az ország, hanem a világ egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Alátámasztja ezt az Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) a városok versenyképességéről készült legújabb tanulmánya is, amelyben a megyei jogú városok rangsorában Székesfehérvár a ''98-as második helyről az elsőre ugrott. Nem véletlen, hogy a városba települt multinacionális cégek ma már munkaerőhiányról beszélnek. Akárcsak 10-15 évvel ezelőtt, ma is naponta 40-50 munkásjárat szállítja a dolgozókat a környező településekről a megyeszékhely legnagyobb üzemeibe -- persze a körülmények egy évtized alatt gyökeresen megváltoztak.
Az önkormányzat jelenlegi szándéka szerint a munkahelyteremtés mellett inkább a minőségi változások ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. Székesfehérvár a régió innovációs centrumává kíván válni, hogy a fejlődés magával "húzza" a kedvezőtlenebb helyzetben lévő környező településeket is -- például Sárbogárdot és környékét. Tehát nem a többiek rovására, hanem velük együtt szeretnénk eredményeket elérni. E célból jött létre 2000-ben az MTA Regionális Kutatás-fejlesztési Központja. Az intézet a régió k+f lehetőségeit keresi, miközben felajánlja szabad kapacitását a multinacionális cégek számára is.
Rendkívül fontosnak tartjuk a felsőoktatás támogatását is, hiszen az itt képesítést szerző -- és a városban maradó -- fiatalokra lehet bízni a magas szintű technológiák működtetését. Ezen a területen elsősorban az önkormányzat által alapított Kodolányi János Főiskolára számítunk, de folyamatos a kapcsolatunk a többi főiskolával is. A széles körű együttműködés koordinálására a város felsőoktatási koncepciót dolgoz ki.
Székesfehérvár pénzügyi helyzete stabil, költségvetésünk egyensúlyban van. Ebben az évben az önkormányzatunkat megillető személyi jövedelemadó és a normatív támogatások összege 219 millió forinttal nőtt. Ugyanakkor a közalkalmazottak kötelező béremeléséhez 684 millió forintra van szükség. A különbség 465 millió forint, melyet az önkormányzat kénytelen más bevételeiből finanszírozni. A központi költségvetés által a dologi kiadások fedezetére biztosított források nem követik az inflációt, ezt szintén saját forrásból kell előteremtenünk.
A gazdasági fejlődés fenntartásának érdekében elengedhetetlen a város úthálózatának fejlesztése, a főbb közlekedési csomópontok modernizálása. A 8-as és a 63-as utakat összekötő úgynevezett nyugati elkerülő út sajnos az idén sem valósulhat meg. Bár megépítésére 2001-ben több mint 2 milliárd forintot szánt az állam -- és az önkormányzat már összesen 600 milliót költött a kisajátításokra --, végül ez a beruházás sajnálatos módon kimaradt a kétéves központi költségvetésből. Polgármesterként a széles körű egyeztetések híve vagyok, ezért a helyi költségvetés összeállításakor minden képviselővel egyenként, személyesen próbálom a különböző területekre vonatkozó igényeket és lehetőségeket összhangba hozni. A közgyűlések előtt minden esetben kikérem a frakcióvezetők és a bizottsági elnökök véleményét, és csak azokat a kérdéseket tűzöm napirendre, amelyekben sikerült megegyezésre jutnunk. Hozzám a konszenzuskeresés áll közelebb, és ezen a jövőben sem szeretnék változtatni.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.