Alföldi adótükör

A Központi Statisztikai Hivatal elemzéseiből az utóbbi években egyre felismerhetőbb az a trend, hogy az alapvetően mezőgazdasági jellegű Dél-Alföldön az ipari termelés a gazdasági növekedés motorja. A termelés Csongrádban nagyjából szinten van, Békésben visszaesést regisztrálnak, Bács-Kiskunban pedig növekedést. Szegeden és kistérségében, illetve az M5-ös sztráda mentén -- Lajosmizsén, Kecskeméten és Kiskunfélegyházán -- érzékelhető a gépipar felfutása.
Bács-Kiskun megyében most készült el az utóbbi három év szja-bevallásainak summázata, amelyből szintén az derül ki: a térségben dinamikus volt a keresetnövekedés. Király László György, az APEH megyei igazgatója arra hívta föl a figyelmet: igen nagy különbségeket tapasztalni az egyes jövedelemtípusok között. 1997--1999 között például bruttó 573 ezer forintra nőtt a munkaviszonyból származó bevétel. Ez 35 százalékos javulás három év alatt -- az önálló tevékenység jövedelme azonban mindössze 7 százalékkal nőtt (és összege még így is csupán 253 ezer forint volt). Azoknak a száma, akik szellemi alkotásból származó jövedelmet vallottak be, folyamatos csökkenést mutat (1997-ben 2736, 1999-ben 1881 fő). A bevételek csaknem 40 százalékkal nőttek, átlagosan 176 ezer forintra. Összesítve a belföldi jövedelmeket, három év alatt 33 százalékos növekedés regisztrálható.
Az adóhivatali kimutatásokból több más érdekes változás is látszik. 64-ról 51 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a legalacsonyabb, 0--400 ezer forintos sávba tartoznak, ezzel egyidejűleg az 1 millió forint feletti sávba került az adózók 12 százaléka, így részesedésük éppen megkétszereződött három év alatt. Az összes adóalap 1999-re elérte a 107 milliárd forintot (1997-ben 80 milliárd volt). Az adóterhelés mértéke -- az összjövedelemre számítva -- 17 százalékos. Ez az egyetlen, amit három esztendő alatt egyáltalán nem változott.