Januárban erőteljes keresetnövekedés következett be a nemzetgazdaságban. A tavalyi visszafogott béremelkedés után 2001 első havában -- az előző év januárjához viszonyítva -- 16,3 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset. Ez a nettó keresetek 14,7 százalékos növekedését jelenti, ami 4,2 százalékos reálkereset-emelkedésnek felel meg.
Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az adókedvezményekkel történő korrekció után is csak 1,9 százalékos reálkereset-növekedést mutatott ki. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy tavaly az év elején esedékes béremeléskor egy alulbecsült inflációhoz igazították a kereseteket. Mivel az év elején csaknem minden cégnél van béremelés, a decemberi, illetve januári adatok erősen eltérhetnek egymástól. A mostani adat arra utal, hogy az idén januárban átlagosan nagyobb keresetkorrekció történt a gazdaságban, mint 2000-ben.
A januári számokból azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A KSH felhívja a figyelmet arra, hogy az év eleji keresetnövekedés jelentős részét tehetik ki az egyszeri jutalmak és egyéb eseti kifizetések. (Ugyanakkor elvileg ezeket a tételeket tavaly ilyenkor is figyelembe vették, tehát ez csak akkor okozhat jelentős torzítást, ha az idén e kifizetések mértéke nagy volt. Ezt esetleg éppen az okozhatja, ha a munkaadók a tavalyi alacsony reálbér-növekedést utólag kompenzálták.)
Valósabb képet kapunk majd a béralakulásról, ha a februári adatok is megjelennek. Azt már most is el lehet mondani, hogy a béremelkedés nem egyenletes a nemzetgazdaságban. A keresetnövekedés egyik legjelentősebb tényezője ugyanis a minimálbér emelése. Ez pedig önmagában majdnem 60 százalékos bruttó béremelkedést jelent. Ráadásul itt igen erősen torzíthat a statisztika, ugyanis sokan minimálbéren vannak bejelentve, de valójában zsebbe többet fizetnek nekik. Ilyenkor a statisztika 57 százalékos növekedést mutat ki, aminek feltehetően semmi köze a valós helyzethez. Ez a torzító hatás valószínűleg az egész évet végigkíséri, ami miatt a keresetalakulásról szóló statisztika megbízhatósága csökken.
Az egyenetlen béremelkedés más dimenzióban is érvényesült januárban. A 16,3 százalékos átlagos bruttó keresetemelkedés ugyanis a versenyszektor 20 százalék feletti és a költségvetési szféra 7,5 százalékos keresetnövekedéséből adódott. Ez utóbbi szám tavaly januárhoz képest igen erőteljes (körülbelül 3 százalékos) reálbércsökkenést jelent.