Nyoma veszett a brit csontlisztnek

Nyoma veszett azoknak a Nagy-Britanniából származó csontlisztszállítmányoknak, amelyek 1991 és 1996 között érkeztek Magyarországra. Ma már nem állnak ugyanis rendelkezésre információk arról, hogy e termékeket itthon mire használták fel. Az ügynek azért van jelentősége, mert a brit kormány az exportot csak 1996-ban tiltotta be a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) miatt. Ugyanakkor a szigetországban már 1988-ban észlelték, hogy a csontliszteknek (illetve a húsliszteknek) szerepük van a kór terjedésében. Így korábbi uniós híradások szerint 1988--1996 között Magyarországra is kerülhettek potenciálisan fertőzött csontlisztek.
Arról ma már egyáltalán nincsenek hivatalos statisztikák, hogy mit importáltunk 1988 és 1991 között -- tudtuk meg a Kopint-Datorg Rt.-től. A társaság nyilvántartásaiból ugyanakkor kiderül, hogy 1991 után négy évben is érkezett az országba brit csontliszt 1996-ig. A behozatal tényét megerősítette az export-import adatbázist ma kezelő Külügyminisztérium is. (Nagy-britanniai húslisztimport viszont ebben az időszakban egyáltalán nem volt.)
A Kopint-Datorg szerint 1991--1996 között évente nem nagy mennyiségű, 1-3 tonna brit csontliszt került az országba. Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy a behozatalt minden esetben a Medimpex Rt. bonyolította le. A cég többek között gyógyszerek, alapanyagok, vegyi anyagok külkereskedelmével foglalkozik.
Lovas László, a Medimpex Rt. vezérigazgatója lapunknak nem cáfolta az import tényét. Ugyanakkor közölte: a cégnek erről ma már nincsenek konkrét adatai, mert a társaságnál működő számítógépes rendszer csak öt évre visszamenőleg tartalmaz információkat. Megerősítette viszont, hogy a Medimpex korábban valóban importált olyan anyagokat, amelyeket a gyógyszerkészítésben vagy az állati takarmányozásban alkalmaztak. Semmilyen elképzelése nem volt azonban arról, hogy a brit csontlisztet konkrétan mire használhatták fel.
Teljes mértékben kizárja az állattenyésztési felhasználás (takarmányozás) lehetőségét az agrártárca, mivel az importált csontliszt vámtarifaszáma ipari felhasználást takar -- mondta lapunknak Földi Zsolt, az FVM állat-egészségügyi főosztályának munkatársa. A VPOP-nél érdeklődésünkre megerősítették: a lapunk rendelkezésére álló, Kopint-Datorg által közölt vámtarifaszám (HS-kód) a csontliszt ipari rendeltetésére utal. Ezért felvetődik, hogy a csontlisztet a gyógyszeriparban vették igénybe humán- vagy állatgyógyászati célokra úgynevezett kiegészítő vagy vivőanyagként. Nincs azonban információ arról, hogy a csontlisztből esetleg milyen gyógyszereket gyártottak, és az alkalmazott technológiák garanciát nyújthattak-e a BSE-kór ellen.
Brüsszelben már alig titkolt bizalmatlansággal kezelik azokat a kelet-európai állításokat, miszerint ezen országok bizonyosan mentesek a BSE bármilyen formájától -- jelentette brüsszeli tudósítónk. Rudolf Mögele, az Európai Bizottság agrár-főigazgatóságának bővítési ügyekért felelős főosztályvezetője szerint egyelőre legalábbis fenntartásokkal kell kezelni azokat a kelet-európai -- köztük magyar -- állításokat, hogy mivel ezekben az országokban a kérődzőket nem etették csontliszttel, ezért biztosra vehető az itteni állomány BSE-mentessége. Emlékeztetett arra, hogy a térségben igenis jelentős mennyiségű közösségi eredetű csontlisztet értékesítettek, s bár hivatalosan e tápokból a kérődzők nem kaphattak, ám kérdéses, hogy a vonatkozó rendelkezés betartatása kellően hatékony volt-e az érintett országokban.
"Biztosat csak akkor fogunk tudni, ha már megkezdődtek a tesztelések az önök gazdaságaiban is" -- szögezte le Maeve Doran-Schiratti asszony is, Fischler kabinetjének helyettes vezetője, aki egyúttal visszautasította a kockázati besorolás miatti szemrehányásokat. (Az úgynevezett földrajzi kockázati felosztás alapján négy csoportba sorolhatók az országok: az elsőben vannak azok, amelyekben igen valószínűtlen a megbetegedés előfordulása. A másodikba kerülnek azok, ahol ez valószínűtlen, ám nem kizárt. A harmadik csoportot alkotják azon államok, ahol valószínűsíthető a betegség előfordulása, de tényleges léte nincs megerősítve. S végül maradnak a nagy kockázatot jelentő térségek.)
Magyar részről visszatérően azért lobbiznak, hogy az ország ha nem is az első, de legalább a második csoportba kerüljön, midőn a bizottság a következő hetekben véglegesíti a térségünkről szóló jelentéseket. Doran-Schiratti ennek kapcsán emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az egyes kategóriák bizonyos kritériumok teljesítését feltételezik. Így az említett második csoportos -- "valószínűtlen, de nem kizárt" -- besorolás egyik feltétele a több mint hat év óta végzett tesztelés, amit például Magyarországon sem hajtottak végre.
Az elvégzendő vizsgálatok jelölteket sújtó költségterhei kapcsán bizottsági részről jelezték ugyanakkor, hogy elvben mód nyílhat a leendő SAPARD-támogatás igénybevételére is. Jóllehet maga a tesztelés közvetlenül nem finanszírozható majd e forrásból, e pénzek már elérhetők lesznek például laboratóriumi, technikai eszközök beszerzésére -- erősítette meg Alan Wilkinson, az agrár-főigazgatóság SAPARD-részlegének vezetője. Minderre azonban -- egyebek között a magyar kifizetési ügynökség akkreditálásának elhúzódása okán is -- leghamarabb csak a második fél évben nyílhat mód.